Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
3. füzet - Szesztay Károly: A vízgazdálkodás vízháztartási adottságai Magyarországon
356 Szesztay Károly 2. ábra. Az ariditási és a lefolyási tényező kapcsolatának jelleggörbéje a Kárpálmedencére vonatkozó adatokkal (Magyarország felszíni vizei, VITUKI, 1967. 117. oldal) Fig. 2. Characteristic curve of the aridity vs. runoff coefficients with data for the Carpathian Basin. 1 = aridity coefficient, 2 = runoff coefficient, 3 = number of catchment area Bild 2. Charakteristische Kurve der Beziehung zwischen Ariditäts- und Abflusskoeffizient mit auf das Karpatenbecken bezogenen Daten. 1 = Ariditätskoeffizient, 2 = Abflusskoeffizient, 3 = laufende Nummer der Einzugsgebiets 40. Nyitra, torkolat; 41. Garam, torkolat; 42. Ipoly torkolat; 43. Zala, torkolat; 44. Kapós, torkolat; 45. Sárvíz, S. szentmihály; 46. Dráva, Tassenbach; 47. Dráva, Ob. drauburg; 48. Dráva, VillaCh; 41). 'Dráva, D. szabolcs; 50. Mura, Stadl; 51. Mura, St. georgen; 52. Mura, Letenye; 53. Tisza, torkolat; 54. Dráva torkolat; 55. Duna a Morva torkolatától a Száva torkolatáig.) A vízháztartás és a vízgazdálkodás hazai adottságai tekintetében a két ábra, illetve a kapcsolódó feldolgozás eredményei az alábbiakban foglalhatók össze: — A Kárpát-medence térszínének vízháztartási adottságai viszonylag kis távolságokon belül tág határok között változnak: a Kárpátok és a Keleti Alpok magas hegyvidékein a csapadék sokévi átlaga 4—5 szőröse a párolgási potenciálnak, míg a medence belsejében a párolgási potenciál sokévi átlaga haladja jelentékenyen túl a csapadékot (a medence belsejében átlagosan mintegy 20—40%-kal). A Kárpátmedence egészét tekintve a csapadék és a párolgási potenciál egyenlege jelentékenyen pozitív: a medence belsejének P l )—1 ) = 61—52 = 9 km 3-nyi évi átlagos párolgási vízhiányát a Kárpátok és az Alpok hegyvidékeiről a felszínen és a felszín alatt a medence belseje felé tartó, mintegy 114 km 3-nvi vízfelesleg sokszorosan túlhaladja.
