Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények

664 Ismertetés A vízerőhasznosítás súlypontja ma még a Vág vízrendszerében van, ahol 17 vízlépcső követi egymást. Az eddig egyedüli dobsinai szivattyús energiatározót a Fekete-Vágon tervezett Gregorova-i és a Garam egyik mellékvölgyében, Zólyom közelében, létesítendő Slatinka-i építése fogja a követni. Az ország sűrű vízhálózata sok vízrendezési feladatot ró a vízügyi szolgálatra. Ellátásuk megoszlik az erdő- és vízgazdálkodási, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium között. Az előbbire tartozik a folyók, a 150 km

2-nél nagyobb vízgyüjíőjü vízfolyások és a határvizek szabályozása. Együttes hosszuk 7639 km. A vízgazdálkodási keretterv (SVP) igazgatási szempontból a következő négy nagyobb egységbe fogja össze őket: VII. Duna (az Alsó-Morvával, továbbá a Vág, a Garam és az Ipoly torkolati szakaszával); VIII. Vág (a Nyitrával); IX. Garam (az Ipollyal és a Sajóval); X. Bodrog (a Bódva, a Hernád és a Popráddal). E vízgazdálkodási területegységek ügyeit vízgazdálkodási vállalatok (podnik) intézik. Székhelyük rendre Pozsony, Pöstyén, Besztercebánya, ill. Kassa. 1975-ig 2333 km-nyi mederszakaszt szabályoztak. Az árvédelmi töltések hossza 2432 km. (A felszabadulás idején 1068 kin volt.) A védett ártér kiterjedése összesen 446 ezer hektár. Legnagyobb része a dunamenti lapályokra és a keletszlovákiai síkságra (a Bodrog-vidékre) esik. Az erőteljes fejlesztés rugója az árvizek megismétlődő pusztítása volt, különösen pedig az 1965. évi dunai árvízkatasztrófáé, amely egymaga mintegy 3 milliárd korona kárt okozott. A vízgazdálkodási vállalatok hatásköre kiterjed a belvízlevezető hálózat főcsatornáira is. Hosszuk együtt 2000 km. Az utóbbi évek egyik legnagyobb szabású, komplex vízrendezését a Bodrog vízgyűjtőjében hajtották végre. Itt létesült a már említett Vihorlát tározó, szabályozták a Latorca, a Labore, az Ung és a Bodrog medrét, megerősítették, ill. kiépítették a védgátakat és a belvízlevezető hálózat főcsatornáit a hozzájuk tartozó 3 nagy szivattyúteleppel. A bodrogszerdahelyi teljesítőképessége 20 m

3/s, a másik kettőé 16, ill. 10 m

3/s. A 150 km

2-nél kisebb vízgyüjtőjü vízfolyások medrének karbantartása és a mezőgazdasági vízhasznosítás a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium feladatai közé tartozik, összesen 14 ezer km-nyi vízfolyásról van szó, amiből 1975-ig 3480 km-t rendeztek, zömmel a nyugati országrészben. 1990-re 86%-os kiépítettséget irányoztak elő. A mezőgazdasági vízgazdálkodásban jelentékeny szerep jut kistározóknak. 1974-ben 166 volt a számuk és összesen 23 millió m

3 a befogadóképességük. Egy részük halastó. Az erdős-hegyes Szlovákiának a dunamenti és a bodrogvidéki síkság az éléskamrája. Ezeken a területeken erőteljesen fejlesztik az öntözést. A Csallóközben, továbbá a Vág és a Nyitra alsó folyása mentén 1975-ben 178 700 ha volt öntözésre berendezve, amiből 99 200 ha-ra terjedt a nagyüzemi gépi öntözés beépítetett nyomóvezetékekkel. A keletszlovákai síkságon eddig 3 öntözőfürtöt alakítottak ki. Együttes kiterjedésük 8700 ha. A 24 000 km-nyi vízmosásos meder és a vadpalakok szabályozása az erdészeti igazgatás gondja. A helyi jelentőségű vízrendezési feladatokat a tanácsi szervek látják el. Szlovákia egyetlen vízi útja a Duna. A 171,3 km-nyi, nagyobbrészt hazánkkal határt alkotó szakaszon a Csehszlovák Dunahajózási Vállalat (CSPD) 1955-ben 1,5 millió, 1970-ben 1,8 millió és 1975-ben 2,2 millió tonna forgalmat bonyolított le. Ha a gabéikovo-nagymarosí vízerőrendszer kiépül, a folyamszakasz teljesítőképessége ugrásszerűen meg fog növekedni. A jövőben a Vág is hajózható lesz. A folyó legalsó 3 vízlépcsője, amelyek közül a Král'ová-i már épül, 80 km-en Szeredig nvitja meg a nagyhajózás útját. A távolabbi jövőben a torkolattól 250 km-re fekvő Zsolnáig kívánják megnyújtani a vízi utat. Az élet- és kultúrszínvonal emelésében döntő jelentősége van az ivóvízellátásnak és a szennyvizek elvezetésének. A velük kapcsolatos feladatokat 5 víz- és csatornamű-