Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

504 Papp G.: Vízerő-hasznosítás az osztrák Dráván hatósága. Ezt a csúszólapot kell keresni ugyanúgy, vagy hasonlóképpen, mint ahogy jelenleg a determinisztikus töltésállékonyság-vizsgálatoknál a legkisebb biztonsági tényezőhöz tartozó felületet keresik. IRODALOM 1

. Cornell, С. А. : First-order uncertainty analysis of soils deformation and stability. Proceedings of the First International Conference on Applications of Statistics and Probability to Soil and Structural Engineering, Hong Kong, Sept. 1971. 2. Benjamin, J. R., and C. A. Cornell.: Probability, Statistics and Decision for Civil Engineers, McGraw

— Hill Book Co., New York, 1970. VÍ ZERO HASZNOSÍTÁS AZ OSZTRÁK DRÁVA-SZAKASZON Ismerteti: PAPP GÁBOR

1 A Vízügyi Közlemények 1965. évi 1. füzetében Máthé Lajos: „A Jugoszláv és a közös Magyar—Jugoszláv Dráva—Mura vízerő-hasznosítás" cím alatt ismertette egyrészt a jugoszláv Dráva 1965-ig megépült 6 vízerőművét, másrészt a tervezett közös magyar—jugoszláv Dráva—Mura vízerőműveket. Kiegészítésül megjegyzem, hogy az irodalmi információk szerint azóta a jugoszláv Dráván a 7. (Zlatolicse: 133,2 MW teljesítményű) és a 8. (Varazsdin: 86 MW teljesítményű) erőművet is megépítették. Ebben az ismertetésben az osztrák Dráva üzemben levő, épülő és tervezett vízerőműveit, azok típusait, fontosabb paramétereit és szerkezeti érdekességeit ismertetjük, és ezzel az érdeklődők számára követhetővé tesszük azt a fejlődést, amely az 1930-as évek végétől napjainkig a vasbeton műtárgyak célszerű hidraulikai kiképzésében, az elzárószerkezetek és mozgatóberendezéseik, az alapozási munkák, a vízerőtelepek üzemi irányításának fejlődésében bekövetkezett. 1. Az osztrák Dráva-szakasz vízerőkészlete A Duna egyik leghosszabb és legbővebb vízhozamú jobb oldali mellékfolyója a Dráva. Forrásvidéke Olaszország területére esik. Vízgyűjtője 40 000 km

2, a folyó hossza 720 km. Az osztrák Dráva — az Isel torkolatától a jugoszláv határig — kereken 210 km hosszú. Ebből a folyó esése, vízhozama és az építési adottságok alapján a Spittal—Lavamünd közötti 156 km hosszú szakasz alkalmas vízerőművek építésére. A jelenlegi tanulmányterv szerint a Dráva fenti szakaszának 210 m összes esését és jelentős vízhozamát 12 vízerőművel kívánják hasznosítani. Az egyes erőmüvek hasznos esése 9 — 24 m, a kiépítési vízhozamuk 300 — 400 m

3/s között változik, összteljesítményük 642 MW és velük évenként átlagosan 2913 GWó elektromos energia termelhető. A duzzasztóművek mögött kiképezhető tározótér hasznos térfogatától függően az egyes erőművek napi csúcsra is járathatók, így azok a terhelés szerinti menetrendet tartó erőműveknek tekinthetők. A 156 km hosszú szakasz esés- és vízhozam-kiépítési lehetőség szempontjából további három szakaszra osztható : — az alsó 40 km hosszú szakaszra, amelynek teljes esése 51,4 m — átlagosan 1,2%o —, kiépítési lehetősége 360-390 m

3/s, 1 Papp Gábor, oki. mérnök, oki. alk. matematikus, Budapeti Műszaki Egyetem, Vízépítési Tanszék. A vízerőművek és azépítkezés helyszíni megtekintésében, az irodalmi adatok beszerzésében az Österreichische Draukraftwerke Aktiengesellschaft mérnökei voltak a szerző segítségére, melyért szerző ezúton is köszönetét fejezi ki.