Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Kovács Dezső-Károlyi Zoltán: A magyar-jugoszláv közös érdekű Duna-szakasz jégjárásváltozásának vizsgálata

A MAGYAR-JUGOSZLÁV KÖZÖS ÉRDEKELTSÉGŰ DUNA-SZAKASZ JÉGJÁRÁSVÁLTOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA KOVÁCS DEZSŐ

1-KÁROLYI ZOLTÁN

1 Ismerünk olyan előrejelzéseket, amelyek szerint a Duna vizének átlagos hőmérséklete az ezredfordulóra 7—8 °C-kal növekedhet az erőművek építése miatt. Ehhez kapcsolódóan, első közelítésben, a Duna jégjárásának az utóbbi 15—20 évben tapasztalt változása már e folyamat valószínű megindulásának minősíthető, illetőleg e változás a téli félév átlaghőmérsékletének emelkedésével magyarázható. Л helyzet alaposabb megismerése, tisztázása érdekében vizsgálatot végeztünk a Duna 1. ábrán feltüntetrtt szakaszának jégjárásával kapcsolatban, amelynek eredményét az alábbi csoportosításban foglaltuk össze: 1. Hőmérsékleti viszonyok a) A Duna vizének hőmérséklete b) Л léghőmérséklet alakulása 2. A Dnna/öldvár alatti Duna-szakasz jégviszonyai a) A. mohácsi szelvénynél észlelt jégviszonyok b) A folyószabályozás hatásának vizsgálata с ) Jégrombolási tevékenység hatásának vizsgálata I. Hőmérsékleti viszonyok A folyó jégképződésének alakulására elsődleges hatása a víz és a levegő hőmérsékletének van, ezért megvizsgáltuk a Duna vízhőmérsékletének alakulását az elmúlt 30 év alatt (1946—1976), valamint a Mohács környékére jellemző léghőmérsékletek alakulását 40 évre vonatkozóan (1936 — 1976 között). a) A Duna vizének hőmérséklete A Duna magyarországi szakaszának a jégjelenségek, a jégmegállások szempontjából egyik jellemző szelvénye a mohácsi szelvény. Vizsgálatainkat ezért erre a szelvényre végeztük el. A dunai vízhőmérséklet adatait csak 1946-tól lehetett beszerezni, korábban Mohács térségében rendszeres észlelés nem volt. A 30 év téli öt hónapjának (november—március) rendelkezésre álló napi átlagos vízhőmérsék1 Kovács Dezső, oki. mérnök, Károlyi Zoltán, oki. mérnök, Országos Viziigyi Hivatal (Budapest).