Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

3. füzet - Kránicz István: A Duna Paks-Zádor (1537-1529 fkm) közötti szakaszának szabályozása

A DUNA PAKS—ZÁDOR KÖZÖTTI (1537-1529 FKM) SZAKASZÁNAK SZABÁLYOZÁSA KRÁNICZ ISTVÁNi A Duna magyarországi alsó c-s a csatlakozó jugoszláviai szakasza kanyarokból állt, melyek Pakstól lefelé fokozatosan erőteljesebbekké váltak, gyakran átszakadtak, lefűződtek. A bal és jobb parton számtalan holtmeder, illetve annak még ma is fellelhető nyoma jelzi, hogy itt a kanyarulatok alakulása igen bonyolult volt. A túlfejlett kanyarulatok nagymértékben lassították, nehezítették, sőt akadályozták a nagy vizek és a jég levonulását, és a megfelelő szélességű, mélységű meder sem tudott a hajózás számára kialakulni. A XVII— XVIII. században helyi jellegű partvédezeteket építettek, majd a XIX. század első felében a túlfejlett kanyarulatok átvágásával megkezdődött a hosszabb, összefüggőnek tekinthető szakaszok szabályozása. A század végén és a XX. század elejéi) kezdték meg kőművekkel véglegesen rögzíteni a folyó medervonalazását. Ezen a Duna-szakaszon a folyószabályozás fő célja a múlban is és jelenben is, a jég levonulására, a nagy vizek levezetésére és a hajózás számára egységes, megfelelő méretű meder kialakítása. A Dunaföldvár—déli országhatár (1560—1433 fkm) közötti Duna-szakaszon az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság végzi a fő célkitűzéseknek megfelelő folyószabályozási munkákat. A megfelelő méretű meder kialakítása a középvízi szabályozás módszerével történik, amikoris új művek építésére és a régi művek fenntartására évente jelentős hitelkeretek állnak rendelkezésre. A IV. ötéves terv során évente 15—20 millió Ft volt a beruházás és 20 millió Ft a fenntartás költsége, az V. ötéves terv során pedig évente mintegy 30 millió Ft volt, a beruházási és 25 millió Ft a fenntartási munkák költség-előirányzata. Ez a jelentős hitelkeret lehetővé teszi, hogy egy-egy hosszabb, összefüggő folyószakasz teljes szabályozását viszonylag rövid idő alatt egy ütemben végezzék el. Ilyen első szabályozási munka a Paks—zádori kanyarok rendezése volt, amelynek során 8 km hosszú Duna-szakasz teljes középvízi szabályozása készült el. A következő években hasonló jellegű, de még nagyobb munkákat irányoztak elő a Sárospari—Dunaszekcső közötti szakaszon (1476 — 1460 fkm) és a Siótorok környékén (1505—1490 fkm). A Paks—zádori kanyarok szabályozásának ismertetése előtt szükséges rövid áttekintést adnunk a Dunaföldvár alatti Duna-szakasz szabályozásáról, különösen az utolsó 30 év alatt végzeit munkákról. 2* 1 Kránicz István oki. mérnök, Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (Baja).