Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

326 Könyvismertetések 326 A DUNA FRANCIA SZEMMEL Ismerteti: DÉRI JÓZSEF J. Ritter: Le Danube, Presses Universitaries de France, Vendôme, 1976, 128 old., (i. ábra. A dunai országok vízügyi közvéleményét várhatóan meglepi és ösztönzőleg befolyásolja az a tény, liogy az elmúlt évben a Dunáról és a Duna vízgyűjtőjéről francia szerző tollából jelent meg könyv egy olyan országban, mely a vízgyűjtő határain kívül esik. Ez természetesen nem véletlen, mert a dunamenti országok víziúthálózat-fejlesztő tevékenysége gazdasági, politikai és hidrológiai értelemben is túlnő a vízválasztókon és az országhatárokon. Tudott dolog országunkban, hogy pl. M. l'ardé professzor is, a néhány évvel ezelőtt elhunyt neves és magyarbarát francia földrajztudós elsősorban a Dunamedence földrajza, vízrajza és hidrológiája iránt érdeklődött. Most az említett könyv írója, J. Hitter érdeklődési köre ezen lényegesen túlmutat. Azért számunkra is igen érdekesek lehetnek azok a gondolatok, melyeket egy francia írótól francia könyvben találhatunk. Mindenekelőtt ./. Ritter is a folyam kialakulásával, lefolyásí viszonyaival és vízjárásával foglalkozik. De már itt is nemcsak földrajztudósként mutatkozik be, hanem széles látókörű hidrológusként is. A folyam vízgyűjtő területét és földtörténeti kialakulását nem önmagában, hanem környezetéhez kapcsolva mutatja be. A közölt hidrológiai adatok elsősorban M. I'ardétól és a Dunabizottság statisztikai évkönyvéből származnak, és míg rövid összképet vázolt a jelentősebb dunai nagy árvizek főbb eseményeiről, említést tesz a jeges árvizekben rejlő fokozott veszélyről is. Majd a dunamenti népesség történelmét tekinti át a rómaiak jelenlététől kezdve napjainkig. A történelmi, a társadalmi és a gazdasági viszonyok az elmúlt évezred során gyökeresen megváltoztak, miközben a Duna folyam gazdasági és stratégiai jelentősége is nagyobb lett. Az iránta való érdeklődés is megnőtt. A közelebbi múlttal foglalkozva bemutatja a nagy politikai és gazdasági birodalmak Dunáját. A Duna stratégiai jelentőségét fokozatosan egészíti ki a gazdasági jelentőség. Az érdeklődés növekedése azonban döntő módon az ipari forradalom európai térhódítása után nőtt meg. A folyami hajózás gépesítése új lendületet adott a folyamszabályozási tudomány fejlődésének. A francia F. Girardon-nak a Rajnára alkalmazott folyószabályozási módszere jelentős hatást gyakorolt a dunai védőgátrendszer és a hozzá kapcsolódó lecsapolórendszer kifejlesztésére is. Ritter megemlíti, hogy az 1838-as dunai árvízi katasztrófa után előirányzott nagyszabású vízrendezési munkák fontos előfeltételei voltak Budapest urbanizációs expanziójának. Ritter főképpen azonban a nemzetek Dunáját mutatja be. A két világháború közötti időszakban a győztes hatalmak a Dunát fokozottabban kívánták a nemzetközi kereskedelem érdekébe állítani. A várt fejlődés azonban elmaradt. 1937-ben például a dunai hajóforgalom csak 16%-a volt a Rajnáénak. Ez részben politikai okokra, részben a dunamenti államok ipari fejletlenségére vezethető vissza. A második világháború után a Duna vízgyűjtő területének jelentős részén megváltoztak a társadalmi és gazdasági viszonyok, kialakultak az európai szocialista államok és gazdaságok. A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatokban a Duna új és fontosabb szerepet kapott a szocialista országok iparosodásának meggyorsulása révén. Jelentősen megnövekedett a dunai szállítások intenzitása és mértéke, azonban az 1970. évekre kifejlődött szárazföldi és csővezetékekben történő szállítás bizonyos mértékű mérséklő hatást gyakorol a dunai szállítás fejlődésére. Ez a helyzet várhatóan javulni fog, ha a dunai és rajnai víziútrendszer összekapcsolódik. Ézt az összekapcsolást 1981-re tervezik, ami a Kelet- és Nyugat-Európa gazdasági kapcsolataiban is fejlődést eredményezhet. Az európai víziútrendszerek fejlesztése és összekapcsolása nem öncélú törekvés; e fejlesztés keretében jelenik meg a vízerő-hasznosítás és vízellátás bővítése. A vízlépcsők építése révén kedvezőbb viszonyok jönnek létre a folyami halászat szempontjából is.