Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

2. füzet - Egerszegi Gyula: A felszíni vizekre telepített ivóvízművek területi védelme

A FELSZÍNI VIZEKRE TELEPÍTETT IVÓVÍZMŰVEK TERÜLETI VÉDELME DR. EGERSZEGI GYULA 1 I. A felszíni ivó vízkivételek A növekvő vízigényeket, a korlátozott mennyiségű felszín alatti vizek mellett, mind gyakrabban a felszíni vizekből kell kielégítenünk. Ma is üzemben levő — de még a felszabadulás előtt épült — felszíni víztisztító művek vannak Siófokon, Bala­tonföldváron, Mátrafüreden, Szolnokon. Ipari üzemekben és ezekhez kapcsolódó tele­püléseken másutt is használtak felszíni vizet ivóvízellátásra. A 30 ezer köbméter napi teljesítményű budapesti kísérleti kisfelszíni vízmű 1958. évi megindulásával azonban elkezdődött a felszíni vizek ivóvízellátási célzatú fokozott igénybevétele. Napjainkban 4 vízmű a Dunából, 1 a Tiszából, 1 a Zagyvából, 1 [az Ipolyból, 1 a Bodvából, 2 a Balatonból, 3 mesterséges tározóból, 2 karsztforrás és kiegyenlítő tározó kombinációjából, 1 mű pedig patakvízből táplálkozik. Az Országos Vízgaz­dálkodási Keretterv és a fejlesztési elképzelések szerint a jelenlegi 16 felszíni vízmű száma várhatóan 32—35-re emelkedik azzal, hogy vízbeszerzési célból további mes­terséges tározók létesülnek, de a két nagy folyón к vízkészletének további használat­bavétele mellett a Bodrog, a Hernád, a Hármas-Körös, a Keleti-Főcsatorna és a Dráva vizeinek ivóvízellátási célzatú igénybevételére is sor kerül. A folyók mentén aknás-, cső- és csáposkutakkal kitermelhető parti szűrésű víz tulajdonképpen nem talajvíz, mert döntően a folyó vizéből pótlódik, bár összefügg a talajvízzel is. Hidrogeológiai adottságaink következtében több helyen a parti szűrésű víznyerés a vízellátás alapja. A parti szűrést közvetlenül befolyásolja a fel­színi víz minősége, s így a környezetvédelemmel, ezen belül a vízminőség-védelem­mel való kapcsolata jelentős. A parti szűrésű víz kihasználásának kezdete 1868-ra nyúlik vissza, és azóta a parti szűrésű víznyerés a lakosság vízellátásának jelentős tényezőjévé vált. A 2006/1973. (I. 31.) Mt. számú határozattal jóváhagyott Vízgazdálkodási Táv­lati Fejlesztési Koncepció napi 3,8 millió in 3-re becsüli Magyarország 1985. évi ivóvíz­igényét, amelynek 15%-át — a jelenlegi 10%-kal szemben — a felszíni vízkészletből kell fedezni. Végeredményben a felszíni és parti szűrésű vizek számottevő tényezői az igénybevételre szánt potenciális vízkészletnek, és döntő szerepük van annak a megvaló­sításában, hogy 1985-ig a lakosság 8ö%-a részesüljön vezetékes vízellátásában. A feladatok méretei és költségei elrettentően nagyok, ami egymagában bizo­nyítja fontosságukat. Egészségügyi és szociális kihatásaiknak jótékony voltát ele­gendő csupán felemlíteni. Erőfeszítéseinket azonban keresztezheti, ha a felszíni és tér­szín alatti vizeink minőségét nem tudjuk jól megvédeni; ha a szennyező forrásokat nem tudjuk felkutatni és átfogó, az egyes rendelkezések közötti mély összefüggéseket is megte­remtő jogi szabályozással nem tudunk gátat vetni a növekvő szenny áradatnak. 1 Dr. Egerszcgi Gyula jogász, az Országos Vízügyi Hivatal (Budapest).

Next

/
Oldalképek
Tartalom