Vízügyi Közlemények, 1977 (59. évfolyam)

1. füzet - Szabó Ivánné: A "Duna-kanyar" üdülőkörzet vízgazdálkodás-fejlesztése

A DUNAKANYAR ÜDÜLŐKÖRZET VÍZGAZDÁLKODÁS-FEJLESZTÉSE DR. SZABÓ IVÁNNÉi Az 1960-as éveket követően a lakosság már hazánkban is egyre nagyobb mértékben ismerte fel az üdülés kedvező hatását és a növekvő lehetőségeket egyre inkább igénybe is veszi. Az üdülőterületek és üdülőkörzetek összehangolt fejlesztése azonban mintegy 10 évvel később, az 1970-es években indult meg a rohamosan növekvő igények szorító hatására. A fokozódó igények és a mérsékelt lehetőségek között az egyensúlyt természetesen nem lehetett egyszerre megteremteni, több év lemaradását közlekedésben, ellátottságban, infrastruktúrában nem lehet egykét tervciklusban felszámolni [1]. Az elszórt helyi és területi adottságok és lehetőségek ismerete szükségessé tette hazánk távlati üdülési és idegenforgalmi lehetőségeinek számbavételét. A Tervezési Gazdasági Körzetek (TGK) nagytávlatú rendezési tervkoncepció keretében [2, 3] 2011-ben 23 üdülőkörzet (az ország területének 17%-a!) egyidejűleg másfél millió fő szállásigényét és kereken 800 ezer fő kiránduló, összesen 2,3 millió fő üdülését, pihenését fogják biztosítani. Ennek 25%-a hazánk fővárosa közelében van a három ismert üdülőkörzetben. Ezek a Dunakanyar, a Budai-hegyvidék és a Ráckevei Duna. így kétmilliós fővárosunknak és agglomerációjának (41 település) nemcsak fekvése és területi adottsága, hanem tágabb környezete is kedvező. A fővárostól északra, északnyugatra és délre levő három üdülőkörzet a TGK koncepció szerint távlatban egyidejűleg 0,5 millió fő üdülési, kirándulási igényeit fogja biztosítani: ennek 50%-a szállásigényes és 50%-a kiránduló. A déli, a Ráckevei Duna és üdülőkörzete vízgazdálkodásié jlesztését a Vízügyi Közlemények 1974. évi 2. számában ismertettük [4], a Budai hegyvidék fejlesztése vízgazdálkodási szempontból kevésbé problematikus. Ezért a következőkben a Dunakanyar üdülőkörzet vízgazdálkodás fejlesztését foglaljuk össze. I. Л Dunakanyar általános fejlesztése A Dunakanyar és üdülőkörzete területét a Börzsöny és Pilis hegységek, a Duna és Ipoly völgy, valamint a pesti síkság északi pereme alkotja. Kiterjedése kereken 1700 km

2, ennek 41%-a erdő, 8%-a legelő, 25%-a szántó, 10%-a szőlő és gyümölcsös, 10,5%-a belterület és 5,5%-a egyéb terület. Az üdülőkörzetben Pest, Nógrád, Komárom megyék területén három város, 63 község található. L. /. ábrát, és ábrák jelmagyarázatát. A terület tengelyét a Duna Esztergom—Budapest határa közötti 71 km-es szakasza, az Ipoly torkolati szakasza és a Szentendrei Duna-ág (32 km) alkotja. A változatos felszínnek megfelelően a terület kisvízfolyásokban 1 Dr. Szabó Ivánná oki. mérnök, az Országos Vízügyi Hivatal csoportvezetői főmérnöke.