Vízügyi Közlemények, 1976 (58. évfolyam)

4. füzet - Csuka József: Vízgazdálkodás és a gazdasági fejlettség közötti összefüggések feltárása

Vízgazdálkodás és a gazdasági fejlettség 511 I. láblázat A vízgyűjtőterületen elhelyezkedő országok s/ánia Kontinens Terület 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Összesen Afrika A 3 2 ti 2 1 3 17 В 30 8 38 Amerika A 10 2 1 1 14 В 43 3 46 Ázsia A 7 5 2 2 16 В 20 3 1 24 Európa A 2 1 1 1 5 В 35 5 40 Összesen A 20 11 8 2

a 4b 3° 34 le 52 В 128 19 1 148 148 30 9 2 4 3 3 1 200 Megjegyzések: A: több mint 100 000 km

2, B: kevesebb mint 100 000 km

2, a) La Plata, Elba, b) Chad, Volta, Ganges

—Brahmaputra, Mekong, с) Zambzi, Amazon, Rajna, d) Niger, Nilus Congo, e) Duna. hasznosítás, vízkárelhárítás) területileg megoszló jellege ellenére — mivel a vízkészletek (elsősorban a felszíni készletek) koncentráltan helyezkednek el — térben és időben egyszerre, azonos készlettel szemben jelentkeznek, vagy éppen a hidrológiai cikluson keresztül összefonódnak. A hidrológiai egység alapvizkészletét ezért úgy tekinthetjük, mint sokcélú igények összekapcsolt rendszerét, amelyek közül némelyek ellentétesek, mások egymást kiegészítők. Ebből viszont az következik, hogy a vtzgazálkodási rendszer az egymással összefüggő hidrológiai és társadalomgazdasági változók integrált komplexuma, amelyek együtt hatnak egy jól meghatározott területen, általában egy vízgyűjtő medencében. A gazdasági működési terület több hidrológiai egységre települ, amelyek mindegyikén eltérő hidrológiai adottságok lehetnek, vagy a részvízgyűjtők természeti összekapcsolódása következtében igen nagy és fő vonásaiban egységes hidrológiai rendszerre több nemzet gazdasági rendszer települhet (I. táblázat). Az így kialakuló szuperrendszerek vízgazdálkodása komplex szemléletet igényel, amely az első esetben abból a szükségességből ered, hogy különböző hidrológiai rendszereket valamilyen összevont (integrált) cél szolgálatában kell működtetni, míg az utóbbi esetben a komplexitás abból a feladatból ered, hogy a nagy hidrológiai egységet különböző gazdasági rendszerek érdekében kell összehangoltan működtetni, amely a vízgazdálkodás feladata. A Duna vízgyűjtő területe, mint az I. táblázatból kitűnik, a világ legnemzetközibb vízgyűjtője. Területén 10 ország helyezkedik el. A Duna mellékfolyói a Duna teljes vízgyűjtő területének alrendszerei. A Duna teljes vízkészlete (pl. magyarországi középső szakaszán) a mellékágak (pl. Dráva) vízkészletétől eltérő időbeli eloszlással rendelkezik. Az időbeli eloszlásokat jellemző statisztikai paraméterek különböző voltát az /. és 2. ábra mutatja be. A teljes Duna vízgyűjtőjét hidrológiai egységnek tekintve, azt különböző gazdasági rendszerek érdekében kell összehangoltan működtetni. Ugyanakkor 3*