Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
KÖNYVISMERTETÉSEK 1. POLOIIN ISTVÁN ÉS SZAPPANOS FERENC: VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULATOK A DRÁVA VÖLGYÉBEN 1 A Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (Sellye) kiadványa (1974). 158. old. 15 ábra, 25 fénykép, 6 térképmelléklet. A könyv célja a mai — mintegy 360 000 kat. hold (207 000 lia) területű, legnagyobb részben Baranya megye déli és kisebb részében Somogy megye délkeleti részén fekvő — Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat kialakulásának, végzett munkájának és a korábban ezen a területen vízrendezési munkát végző társulatok működésének leírása volt. A könyv azonban túlnőtt ezeken a kereteken és nemcsak egg mai vízrendezési társulatot és annak munkáját mutatja be, hanem az ismertetett társulattal, mint az országos viszonylatban bekövetkezett, vagy várható fejlődésnek egyik kiemelkedő példájával az országban újonnan kialakult társulati vízgazdálkodási rendszer fejlődését tárja elénk. A könyv eredeti céljának megfelelő tartalma így kibővült: — Bemutatja a vizsgált térség múlt század eleji eredeti természetes vízrajzi állapotát, majd pedig a múlt század közepének és végének társadalmi-gazdasági környezetébe ágyazott vízrendezési társulatok működését, nehézségeit, kudarcait, de végzett munkájukat is. Vázolja ennek a vízügyi szervezetnek kialakulását, a vízügyi jogalkotás tárggyal kapcsolatos figyelemre méltó rendelkezéseit és a térség vizeinek szabályozásával a mai vízrajzi állapot kialakítását : vagyis a vizek szabályozását és a szabályozás eredményeit. — Ezek után országos áttekintést ad — a régi vízszabályozási társulatok megszűnte utáni — mai vízgazdálkodási társulatok létrehozásának körülményeiről, rendeleti feltételeiről, a társulatok vízügyi munkáiról, koncentrálódási folyamatairól, szervezeti és anyagi-technikai fejlődésükről, megszilárdulásukról. Az a terület, mely a könyv tárgyalásának területe és melyen másfél évszázaddal ezelőtt a víz ellen és a vízért folyó küzdelem — sok szervezeti átalakulás és törekvés, sok eredmény és kudarc mellett — megindult, a Dráva bal partján, az Ormányság területén található széles lapály. Ennek nagy részén, a vízrendezés előtt, mocsári erdőkkel borított hatalmas vizenyős, mocsaras vidék volt, melyet a Mecsekről és a nyugati nyúlványokról lerohanó vizek tápláltak. A mocsár nyugati végéről, Somogy megye határáról a mai Fekete-víz vonalán több ágban folyt le a víz a Dráva felé. Ide folyt a Gyöngyös, majd az Almás patak, melynek Szigetvár környékén nagyobb elmocsarasodott völgye volt, ide folyt a Bükkösdi, valamint a Pécsi víz is, és külön, lejebb folyt a Drávába a Pécstől délre eső dombokon eredő Egerszegi víz. A könyv először a II. fejezetében a fent leírt Drávamenti területen a múlt században kialakult vízrendező társulatok munkáját ismerteti. A történelmi események megértése és értékelése végett tudni kell, hogy a múlt században a vízitársulatok működését és szervezetét első ízben az 1875. évi XXXIX. tc., majd véglegesen az 1885. XXIII. tc. — a volt vízjogi törvény — szabályozta. Ezért a vízszabályozó társulatok csak nehezen haladhattak előre és csak a törvény, valamint a kultúrmérnöki intézmény felállítása után kaptak nagyobb lendületet. Az érdekeltek első „társasága" a Pécsi víz szabályozására 1836-ban kötött egyezményt. Az első „társulat" azonban csak az 1839-ben alakított Feketevíz Lecsapoló Társulat volt, mely egyszersmind a mai Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat elődjének is tekinthető. A Társulat — története folyamán — A könyv a Drávamenti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (7960 Sellye, Dráva utca 4.) magánkiadványa és így könyvárusítási forgalomban nem kapható. Remélhető azonban, hogy a társulat elnöksége a könyv anyaga iránt részletesebben érdeklődő vízügyi szakemberek részére segítséget fog nyújtani — míg a készlet tart —- a könyv beszerzése érdekében.
