Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: A magyarországi artézi kutak gáztartalmú vizének felhasználásával kapcsolatos problémák
84 Bélteky Lajos— dr. Korimi Kálmán Az említett két térkép nagyjából megegyezik, legfeljebb csak kisebb eltérések mutatkoznak. Budapesten és a Dunántúl a termálkutak adatai alapján ábrázol Schmidt E. R. kisebb területeket gázosnak. Egybevetve e két térképpel a Magyarország szénhidrogéngáz-telepeiről általunk szerkesztett térképét (3. ábra), az állapítható meg, hogy a tiszántúli megyékben a földgázmezők felett a kismélységű ivóvizes kutak gázosak, míg a dunántúli és a Duna-Tisza-közi szénhidrogéngáz-telepek felett az eddigi fúrásokkal feltárt kis mélységű ivóvizes rétegekre telepített kutak vize nem mutatkozott gázosnak. 2. ábra. Gázas rétegvizkutak az Alföldön 400 m mélységig (Erdélyi M. után, 1973) 1 = gázos terület, ahol a vízadók mélysége 100 — 400 m,2 = gázos rétegvizkutak a bejelöU gázos területen kívül, 3 = terület, ahol 100 m-nél sekélyebb kutak is gázosak Рис. 2. Газные колодцы пластовых вод на Большой Венгерской Низменности до глубины 400 м (по Эрдейи М. 1973) 1 — газовые залежи, где глубина водоносных слоев 100—400 м, 2 — газовые колодцы пластовых вод вне указанных газовых залежей 3 — территории, где и в колодцах с глубиной менее 100 м находится газ Abb. 2. Gashaltige Schichtwasserbrunnen des ungarischen Tieflandes bis zu der Tiefe 400 m (nach M. Erdélyi, 1973); 1 = gashaltiges Gebiet, Tiefe der wassergebenden Schichten 100 — 400 777, 2 — gashaltige Schichtwasserbrunnen ausserhalb des bezeichneten Gasgebietes, 3 = Gebiet, wo auch die Brunnen der Tiefe unter 100 m gashaltig sind
