Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A magyar dunai jégtörőhajópark feladata a folyamatos jéglevonulás biztosítása, a jégbeállás késleltetése és a torlaszveszély csökkentése. Hidegebb teleken a Dunán 4—8 m vastag jégtorlódások is keletkezhetnek, melyek rombolásának leghatékonyabb módja a jégrobbantás. A jég átlyukasztására jégperforátorokat használnak, amelyek 0,6—2 m 0 léket állítanak elő. A hatékony védelmet szolgálja a légi jégmegfigyelés és a kiépített hírközlő hálózat is. A Magyar Vízügyi Szolgálat együttműködik a szomszédos országokkal. 7. Mantuáno, J. (Magyarország): A mederalakulások és a jégtorlaszok keletkezése közötti összefüggések vizsgálata (Examen des relations existant entre les formations de lit et la descente de la glace). A téli minimális vízhozam idején a gázlók szelvényében a zajló jégtáblák fennmaradhatnak, illetve lefagyhatnak és jégdugó keletkezhet, mely jeges árvizet okoz. A kártételeket jó gázlók kialakításával lehet megelőzni. Ehhez nyújt segítséget a medermorfológiai paraméterek törvényszerűségének vizsgálata is, melyet a szerző részletesen elemez. A Duna esetében a morfológiai jelenség kialakulását nem az okság törvénye irányítja, hanem véletlennek tűnő események befolyásolják. A dunai árvizeket jégtorlaszok, jégdugók okozták, amit a rossz gázlók vagy helytelen ívhossz és sugár-összhang hiánya okozta. A Dráván mért morfológiai paraméterek között feltételezhető a legjobb kapcsolat. A Dráva vizsgált szakaszán 1876-tól jégtorlasz vagy jégdugó következtében árvíz nem volt. A Rába 10 km-es szakaszán az emberi beavatkozás nem befolyásolta károsan a vízfolyás természetes állapotát, nem észleltek jégtorlaszt és jégdugó előidézte árvizet. A Dráván és a Rábán feltételezhetjük a folyó dinamikus egyensúlyát. A jégnek a folyókon történő kártétel nélküli levezetését a téli időszakban morfológiai paraméterek segítségével kedvezően befolyásolhatjuk. Minimális vízpárna szükséges ahhoz, hogy a jég fennakadás nélkül levezetésre kerüljön. 8. Ibad-Zade, Yu. A. (Szovjetunió:) Folyószabályozás folyócsatornázással (Regulation of the river bed by means of canalization). E tanulmánynak kiemelt érdeme az, hogy elfajult folyók szabályozására szilárd elméleti alapon álló elméletet adott, melyet a gyakorlati mérések teljesen igazoltak. A Kura és Araks folyók felső szakaszán sok meder eróziót, míg alsó szakaszán hordaléklerakódást figyeltek meg. Az alsó szakaszt az intenzív mederképződés jellemezte. A Kura folyón minden 5 km-re jutott egy elfajulás. A kis görbület akadályozta a jég levonulást, növelte a veszteséget, jégdugót okozott, megakadályozta a hajózást. Az árvíz keresztáramlásai tovább rombolták a partokat. Elhárítás céljából folyószabályozást hajtottak végre. A meder méreteit megtervezték és igen figyelemreméltó, hogy a szerző közelítően szá75