Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
4. füzet - Kovács Dezső: A Vág folyó vízjárása és a vízjárást alakító emberi beavatkozások
A Vág folyó vízjárása 595 jóllehet a megfelelő minőségű építőköveket a Vág völgyében nehéz volt helyszínre szállítani. Л mederrendezés során a Vág felső szakaszán 9 partbiztosítást készítettek, és 6 hosszabb szakaszra kiterjedő rendezést hajtottak végre. A munkálatok eredményeként a kívánt célt majdnem teljes mértékben elérték: sikerült a partok, belsőségek, műtárgyak megvédése, az elfajult ágakat sikerrel zárták el és iszapolták fel. A meder mélyült, a tutajozás akadályai megszűntek. Az elvégzett munkák azonban csak a kezdetet jelentették, mert a teljes mederrendezés után is megmaradt az árvizek pusztító hatása. A megoldást, a jövő feladatát Rohringer Sándor 1908-ban a következőkben vázolta: „A fejlődő ipar feladata, hogy felismerve a hegyi folyók árvizeiben rejlő hatalmas és értékes erőt, a vizek tárolásával csökkentse hatásukat s megkönnyítse és kiegészítse a mederszabályozó mérnök munkáját." b) A Vág folyó csatornázása A Vág folyó vízét — felismerve a hasznosítás lehetőségeit —, ma már a vízgazdálkodás fejlődésének és előrehaladásának megfelelően komplex módon, a fejlődő ipar és mezőgazdaság egyre növekvő vízigényének kielégítésére, a lakosság ellátására használják. Nagy jelentőségű a folyó vízienergiája, amelyet főleg oldalcsatornás vízierőmüveken, kisebb mértékben völgyzáró gátakba épített erőmüveken keresztül hasznosítanak. A hasznosításnak ezt a módját a természeti adottságok szabták meg. A folyó eléggé hordalékos, a folyóvölgy sűrűn települt, a fejlett ipartelepek és az ezeket összekötő főközlekedési út és vasúthálózat csak kevés helyen tette lehetővé nagyobb völgyzárógát és tározó létesítését. A Vágón az első vízierőmüvet 1932-ben kezdték építeni, oldalcsatornás vízkivétellel, Ladcén, amelyhez duzzasztógátat Dolny Kockovcén létesítettek. Később az oldalcsatornára Ilaván (1946-ban) és Dubnicán (1949-ben) újabb vízierőművet építettek. Ezek az erőművek alacsony beépített teljesítménnyel, alapenergia-termelésre szolgáltak. A csúcsenergia-termelés érdekében keresték a csúcserőművek kiépítésének lehetőségét. Már így épült ki a Noszicei vízlépcső, illetve erőmű, a Hricsov—Miksova —Povazská Rystricai vízlépcsőrendszer és a többiek (7. ábra). A hasznosítási tervben azt javasolták, hogy a Vágón mintegy 25 erőmüvet építsenek, kb. 1000 MW összteljesítménnyel, kb. 2,4 milliárd kWó évi átlagos energiatermeléssel. Napjainkig (1974. év) kiépült 15 vízierőmü, amelyből 12 oldalcsatornán és 3 völgyzárógátnál létesült — 550 MW összteljesítménnyel, — 1,7 milliárd kWó évi átlagos energiatermeléssel. A vági rendszerhez tartozik az oravai völgyzárógátnál épült vízierőmű is, ahol a víztároló az árhullámok visszatartására, és szabályozott vízleeresztéssel, a Vág vízhozamának javítására szolgál. Jelenleg épül a Liptovská Marai vízlépcsőrendszer, az alatta levő Besenova-i kiegyenlítő víztárolóval, amely szintén a vízhozamok szabályozását szolgálja, az energiatermelés, az ipari és mezőgazdasági vízigények kielégítése érdekében. A vági vízlépcsőrendszer teljessé tételére folyami vízlépcsőket terveznek a Komarno — Hlohovec, a Zsilina—Strecsno, a Kralovany — Resenová közötti szakaszon is és az Orava folyón Dierovnál. 8*
