Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
3. füzet - Mantuánó Jenő: A Dráva vízjárásának vizsgálata
A DRÁVA VÍZJÁRÁSA MANTUÁNO JENŐ 1 A Dráva Magyarország és Jugoszlávia határfolyója, de egyszersminiJdagyai;o rszág második legnagyobb vízfol yása. Földrajzi helyzetéből származó hasznosítási" lehetőségei még koránt sincsenek kihasználva, ezért — de fekvésének nemzetközi jellegénél fogva is — a Dráva folyó vízrendezési, vízhasznosítási és általában vízgazdálkodási kérdései mindinkább előtérbe kerülnek. Ezért megbízásból hazai Vízügyi tervező vállalatunk, a VIZITERV több éve foglalkozik a Dráva vízjárási, szabályozási és vízhasznosítási kérdéseivel. Az alábbi összeállításunk e tervezési nunka vízjárással foglalkozó részéből ad ismertetést. 2 I. Л Dráva földrajzi adottságai a) Földrajzi helyzet A Dráva — nyugatról kelet felé haladva — a Déli Alpok vizét gyűjti össze, lés szállítja a Dunába. A kereken 700 km hosszú folyó 1300—1200 m tengerszint feletti magasságban, az Osztrák Alpokban (Hohe Tauern), a Salzach forrásvidékén ered. Felső szakaszán az Alacsony Tauern és a Karavankok vonulata között a Reibl-hágón át a Klagenfurti-medencébe tart, ahol 800—900 m tengerszint feletti magasságban folyik kelet felé. Az alpesi területről kilépve a varasdi mendencén és a déldunántúli síkságon halad délkelet felé és Eszék (Ősiek) alatt, Almásnál a 83 m-es tengerszint feletti magasságban torkollik a Dunába (1. ábra). A Dr áva víz gyűjtő terü letén 24 nagyobb vízf olyás van. A Dráva jelentősebb mellékvízfolyásai: a Mura, mely közel 460 km-es hosszúságával közeliti meg befogadóját, majd Ausztria területén az Isel, Moll, Lieser, Gail, Gurk, Lavant, Magyarország területén a Feketevíz. A Mura számottevőbb mellékvízfolyása a Miirz és a Kainach. A Dráyajvízgyűjtő területe négy orsz ág — Olaszország, Ausztria,„Jugoszlávia és Magyarország — területére terjed ki az alábbi megoszlás szerint: 1 Mantaáno Jenő oki. mérnök, Vízügyi Tervező Vállalat, Előmunkálati Osztály (Budapest). a Szerző ezúton mond köszönetet munkatársainak, valamint a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITL'KI) II. Felszíni vizek főosztálya dolgozóinak, akik munkájukkal komoly segítséget adtak az eredmények elérésében.
