Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Dávid László: A potenciális vízkészlet és jelentősége a vízgazdálkodás fejlesztésében

352 Dávid. László I. táblázat Magyarország főbb folyóinak vízgyűjtőterülete A szelvényhez tartozó vízgyűjtő terület Folyó Szelvény nagysága tengerszint feletti átlagos magassága Folyó Szelvény összesen Magyarország területén tengerszint feletti átlagos magassága km

! km

2 m Dráva Tisza Duna Drávaszabolcs Szeged Mohács 35 500 138 500 209 000 6 400 44 000 42 000 772 500 757 Déli határszelvényeknél összesen Duna-torkolatnál 383 000 805 000 93 000 93 000 A Magyarországon eredő potenciális vízkészlet a vízháztartási egyenlet alapján határozható meg. Az évi átlagos csapadék az ország egész területére vonatkoztatva 620 mm, míg a természetes, tényleges párolgás évi átlagos értéke 550 mm. A csapadék és a párolgás különbségeként számítható lefolyás sokévi átlaga Magyarország területén, azaz a hazánkban eredő potenciális vízkészlet — természetes viszonyok között — 70 mm, azaz mintegy 6 km

3/év (6 milliárd m

3/év). A lefolyás időbeli eloszlása erősen változik, mivel az évi átlagos csapadék 41%-a a téli félévben, 59%-a a nyári félévben jelentkezik. Az évi átlagos csapadék 31%-a a június — július— augusztus hónapokra jut. Figyelembe véve azonban, hogy a téli csapadék jelentős része a nyári félévben párolog el, illetve kerül lefolyásra, a lefolyás féléves arányai ettől eltérőek. Ha külön vizsgáljuk a nyári félév vízháztartását az negatív lefolyást, azaz készletcsökkenést eredményez. A téli félév vízháztartása viszont készletfelhalmozódást mutat, A térbeli eloszlás tovább növeli az eltéréseket. Az ország szempontjából külföldön eredő illetve a vizsgált 383 ezer km

2-es vízgyűjtő teljes potenciális vízkészletének meghatározásához a lefolyási adatok szolgálnak alapul. A vizsgált három fő folyóra viszonylag hosszú, 50 évet meghaladó és lényegében a természetes állapotot tükröző adatsorok állnak általában rendelkezésre. A lefolyás néhány jellemző adatát különböző időszakok adatsorai alapján a II. és a III. táblázat mutatja be. A II. táblázat szerint Magyarországon a kilépő szelvényekre vonatkoztatva az éves lefolyás sokévi átlaga, azaz a Duna-vízgyűjtő e szelvényekhez tartozó részvízgyűjtőjének potenciális vízkészlete kereken 120 km

s-re becsülhető a Duna-völgy teljes — a torkolati szelvényre vonatkoztatott — 200 km

3-es potenciális készletéből. Lényegében hasonló eredményt mutat a III. táblázat 117,5 km

3-es adata is. Ez egyfelől ugyanis nem tartalmazza a kis vízfolyások jelentéktelen lefolyását, másfelöl a két adat közti eltérés alig több mint 2%, amely a vízhozammérés, illetve a lefolyó vízmennyiség-számítás pontosságán belül van. Bár a csökkenésnek az emberi beavatkozás, az utóbbi évtizedben bekövetkezett vízfogyasztás is lehet az oka, ez azonban e két 50 éves adatsor összehasonlítása alapján határozót-