Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Könyvismertetés 343 tüntetik fel. A könyv a két folyó mentén a szöveg között 20 térképpárt — 11-et a Duna és 9-et a Tisza völgyében — ad. A tárgyalás során az egyes fejezetek a folyók kisebb vízgyűjtő területei szerint mutatják be a fejlődés történetét, éspedig 4 a Duna völgyére és 4 a Tisza völgyére eső terület szerint. A II. Rész A része a Duna-völgy vízszabályozását 5 fejezetben tárgyalja, melyek közül az első a magyarországi Duna-völgy geológiai és morfológiai jellemzését, valamint szabályozásának szempontjait tekinti át, a további fejezetek pedig a Dunavölgy 4 vízvidékének szabályozási történetét adja. Iîzek a fejezetek kerek egységet adnak. A 4 vízgyűjtő részterület: 1. a Duna a nyugati országhatártól Budapestig, 2. Budapesttől a déli országhatárig, 3. a Balaton és vízrendszere és 4. a Dráva-völgy. Az A rész a tiszainál sokkal szélesebb körű és nagyobb történelmi távlattal rendelkező Duna-völgyi vízszabályozások történetét adja. A Dunának és mellékfolyóinak, valamint a kis dombvidéki vízfolyásoknak sokkal változatosabbak a geológiai, morfológiai, vízrajzi viszonyai, a szabályozások is régebbi korba — a római és Árpád-korba — nyúlnak vissza. Ezért a Duna, valamint a kisebb vízfolyások és szabályozásuk igen sok egyéni vonást tartalmaz. A szabályozás történelme is több, változatosabb és gazdagabb eseményt tartalmaz. Anyagának történelmi feldolgozása helyes, a történelmi összefüggéseket jól tárgyalja, a változatos műszaki eseményeket és a szabályozási munkák történelmi kapcsolatait helyesen értékeli. A II. Rész В része a Tisza-völgy vízszabályozását 5 fejezetben tárgyalja, melyek közül első a Tisza-völgy vízrajzát, szabályozás előtti állapotát és a Vásárhelyi-féle Tiszaszabályozási tervet ismerteti, a további 4 fejezet pedig a Tisza-völgy 4 vízvidékének szabályozási történetét tárgyalja. Ezek a fejezetek: 1. a Felső-Tiszavidék Tiszabecslől Tokajig, 2. a Közép-Tiszavidék Tokajtól Csongrádig, 3. a Körös — Berettyó rendszer és 4. az Alsó-Tiszavidék Csongrádtól az országhatárig. A В rész — a szabályozás rövid történelmi ideje miatt — sokkal inkább tud alkalmazkodni a térképpárok által bemutatott vízrajzi változások leírásához és értékeléséhez. A munka pontos és precíz leírását ad ja a vízszabályozás fejlődésének az egyes részterületeken, anélkül azonban, hogy az összefüggések kereséséről megfeledkezne. A történelmi távlatok rövidsége miatt inkább a műszaki fejlődés ismertetését, annak vizsgálatát és nem annyira a történelmi események leírását és azok kutatását adja. Az egész rész nagy gondot fordít arra, hogy az egyes vízvidékek műszaki történelmének leírása után a végzett szabályozási munkák társadalomgazdasági értékelését is adja. A könyv a magyar vízszabályozás történelmének fontosabb eseményeit, azok mozgató erőit és eredményeit 1045-ig, а II. világháború befejezéséig tárgyalja. Oka ennek az, hogy a háború után bekövetkezett változások következtében a vízgazdálkodás növekvő szerepe és megváltozott népgazdasági helyzete a vízügyek egészének belső fejlődésében is alapvető változásokat okozott. Az 1945 utáni fejlődés évtizedei a vízépítés korábbi korszakával szemben a tervszerű vízgazdálkodási tevékenységre való átmenet korszakának tekinthető és az új komplex feladatoknak és szemléletnek megfelelően új komplex eszközökkel és módszerekkel végrehajtott egyes vízszabályozási feladatok az átfogó területi vízrendezési feladatok részévé válnak. A könyv Befejezése ezeknek az elveknek megfelelően két fejezetben foglalkozik a kérdéssel, éspedig az első fejezetében a vízszabályozás fejlesztésével és korszerűsítésével 1045 után a komplex vízgazdálkodásra való átmenet idején, amikor röviden ismerteti az 1945 utáni vízszabályozási munkákat, és a második fejezetében, a vízgazdálkodás fejlődésének útjai és feladatai keretében az egyes vízszabályozási feladatok új megfogalmazásával. A könyv mellékletei keretében részletes irodalomjegyzéket és táblázatos kimutatásokat közöl a Kárpát-medence és a mai Magyarország vízszabályozási munkáinak fő végrehajtóiról, az 1045. év után megszüntetett vízitársulatokról. Két színes térképmellékletének egyike a Duna és másika a Tisza-völgyét mutatja а XV

III. század végén, a rendszeres szabályozási munkák megindítása előtt. [Beszerezhető a Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztató Iroda (VIZDOK) Kiadványterjesztési csoportjánál (Budapest V., Vigadó tér 3-jj