Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

294 Szabó Ivánné 2. A Ráckevei Duna és üdülőkörzete vízgazdálkodás-fejlesztése A Ráckevei Dunán, üdülőterületén és az ehhez csatlakozó területeken a vízgazdálkodással szemben támasztott igényeket a terület üdülőjellege határozza meg. Ezért vízgazdálkodás-fejlesztés keretén belül elsősorban azokat a vízügyi munkákat, beavatkozásokat kell elvégezni, amelyek alapvetően és közvetlenül az üdülés érdekeit szolgálják. A Ráckevei Duna és üdülőkörzete vízgazdálkodás-fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések a következők: — El kell érni, hogy a Ráckevei Duna vize — lehetőleg teljes hosszban — tiszta legyen és ezáltal fürdési, sportolási és horgászati célokra alkalmassá váljék. A vízminőség javítása és a további romlás megakadályozása érdekében meg kell szüntetni a szennyvízbevezetéseket a Ráckevei Dunába és csökkenteni kell a Duna fővárosi szakaszán a Kvassay-zsilip feletti szennyezést is, hogy a Ráckevei Dunát a vízbetáplálás, ill. -bevezetés se befolyásolja károsan. Ezen túlmenően a felső 20 km-es szakaszt meg kell tisztítani az idők folyamán lerakódott, szennyezett iszaptól. A tervezett vízminőség-védelmi beavatkozások megvalósításával a fürdésre alkalmas víz minősége nemcsak az alsóbb szakaszon javul, hanem további vízfelület is erre alkalmassá válik. — Biztosítani kell, hogy a Ráckevei Duna medre szabályozott, partja rendezett legyen és ezzel biztosítottak legyenek a hajózás, a vízisportok számára a fejlesztés feltételei. A Ráckevei Duna mentén a partok még majdnem teljesen rendezetlenek, vonalozásuk szabálytalan, magasságuk változó. Ezeket főleg üdülési és települési érdekből rendezni kell mintegy 70 km hosszban. Az üdülés, a vízpótlás és hajózás biztosításához a szükséges keresztmetszetet, illetve mederméret kialakításához mederkotrást kell végezni, összehangolva a partfeltöltési, területnyerési munkákkal. A kotrási munkák I. ütemében 1,8 millió m

3, a II. ütemében 2,0 millió m

3 iszap kotrását kell elvégezni. A kotrási anyagokat új üdülőterületek létesítése céljából a mélyfekvésű partsavokon célszerű lerakni. Az üdülés érdekében mellékágak, valamint evezős pályák kotrására is szükség lehet. — Meg kell oldani a települések és üdülőterületek korszerű vízellátását, szennyvízkezelését és szennyvízelvezetését, elsősorban az üdülők érdekében a települések őslakosságát is figyelembe véve, mivel jelenleg az ellátás az országos átlagos ellátási szintet sem éri el. A korszerű szennyvízelvezetést és szennyvízelhelyezést igényli az üdülőkörzet és a Csepel-szigeti vízműterületek védelme is, mivel ez a terület a főváros jövőbeni vízbázisa. A távlatban az üdülőkörzetet egyrészt regionális vízellátási és szennyvízelvezetési rendszerekkel, másrészt egvedi községi vízművekkel kell ellátni. — El kell érni, hogy az árvízvédelem, belvízvédelem és a mezőgazdasági vízhasznosítás feladatai kellő szinten megoldottak legyenek. A Ráckevei Dunalfőbb vízgazdálkodási jellemzőit az alábbiak tartalmazzák: A Ráckevei Duna hossza 58 km A Ráckevei Duna szélessége 40 — 450 m A Ráckevei Duna mélysége 2 — 10 m A Ráckevei Duna vízgyűjtőterülete 1748 km' A Ráckevei Duna üdülőkörzet területe 604 km

2 Csapadék 500 — 550 mm Átlagos évi hőmérséklet 10—15 °C között Napfényes órák száma 2000 Ráckevei Duna vízfelülete 14 km

2 Ráckevei Duna partvonalának hossza 120 km Ráckevei Duna mellékágainak hossza 30 km Partvonal hossza a mellékágakkal 180 km Szabályozott vízszint a Kvassay-zsilipnél 97,00 m.A.f.