Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)

3. füzet - Simó Tibor: Magyarország vízellátása

Magyarország vízellátása 279 — a városiasodási folyamat (lásd 1/b pontot) következtében ugrásszerűen megnövekedett a korszerű, fürdőszobás lakásokban lakók száma, szaporodtak a városok nevelési-oktatási, kulturális, egészségügyi intézményei, valamint vendéglátóipari egységei; — a falusi lakosság egészségügyi viszonyainak javítása érdekében megkezdődött a községek vezetékes vízellátásának kiépítése és gyorsütemű fejlesztése; — az életszínvonal általános emelkedése következtében lehetővé vált a lakosság jelentős részének korszerűen berendezett nyaralókban való szervezett üdültetése, de egyidejűleg meglehetősen nagy számban épültek a hétvégi pihenést is szolgáló magánüdülők (második otthonok); — a kereskedelmi és üdülési központokat, valamint az idegenforgalmi nevezetességekben gazdag területeket látogató külföldiek száma meghaladta az évi három milliót; — javult az iparfejlesztés (lásd l/a pontot) keretében épített, korszerűsített, nagy létszámot foglalkoztató gyárak egészségügyi berendezésekkel (zuhanyozók, mosdók stb.) való ellátottsága; — a mezőgazdasági termelés központjaiban számos nagy állattenyésztő telep létesült. Az ipari vízigények nagyságát elsősorban a termelés volumene szabta meg. Megfigyelhető, hogy az ipari forrásból származó nemzeti jövedelem (lásd I. táblázatot), valamint a teljes ipari vízigény (lásd III. táblázatot) növekedésének üteme gyakorlatilag megegyezik. A III. táblázatból az is kiderül, hogy a víztakarékossági intézkedések hatására, vízigényeik kielégítésekor az ipartelepek növekvő mértékben használták ki a recirkulációs vízhasznosítási lehetőségeket. Ezáltal csökkent a frissvíz-készletek igénybevétele, illetve a kibocsátott használt vizek mennyisége, ami egyben a vizek minőségének védelmét is szolgálta. A termelési volumen növekedésén túlmenően az ipari vízigények emelkedését az alábbiak is befolyásolták (lásd l/a pontot): — az iparszerkezet változásán és a termékszerkezet módosulásán belül a vízigényesebb iparágak gyorsabb ütemű fejlődése, illetve a vízigényes termékek egyre nagyobb mennyiségben való előállítása, továbbá — a kisüzemeket felváltó nagy gyáripari ipartelepek nagyobb és koncentráltabb termelési vízigénye. (1) Vízkészletek. Magyarország a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. Л Kárpát-medence középső, legmélyebb részén helyezkedik el, s így folyóinak forrásvidéke kevés kivétellel a szomszédos államok területére esik. Nyári kisvizek idején a felszíni vizek 99%-a külföldről érkezik. Az országba érkező vizek területi eloszlása is kedvezőtlen, mert azoknak 90%-a három nagy folyó (Duna, Tisza, Dráva) medrében összpontosul. Tehát a vízellátási és más célokra igénybevehető felszíni vízkészlet szempontjából az ország földrajzi helyzete, kedvezőtlen. Ez annál is inkább így van, mert a felszíni vizek mennyiségi és minőségi változásait döntően befolyásolja a szomszédos országok vízgazdálkodási tevékenysége.