Vízügyi Közlemények, 1973 (55. évfolyam)
2. füzet - Benedek Pál-Hock Béla-Kádár László-Puskás Mária-Rymorz Pál: Vízminőségi értékelés a tervezett budapesti szennyvíztisztító telepek üzemi hatásfokának megállapításához
VÍZMINŐSÉGI ÉRTÉKELÉS A TERVEZETT RUDAPESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÜZEMI HATÁSFOKÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ DR. BENEDEK PÁL, HOCK BÉLA, DR. KÁDÁR LÁSZLÓ, PUSKÁS MÁRIA és RYMORZ PÁL 1 I. Bevezetés 1972-ben indult a „Vízminőség Szabályozási Mintateriiletek" elnevezésű ENSZ által támogatott (Hungary 3101 UNDP/WHO) „Project", melynek célja vízminőség szabályozási tevékenységünk továbbfejlesztése. Az ezzel kapcsolatos műszaki-, jogi- és közgazdasági irányelveket két ún. mintaterületen 5 év alatt dolgozzák ki. Az egyik ilyen mintaterület a Budapest feletti Duna-szakasz, amely a Duna csehszlovák—magyar határszelvényétől közvetlenül a budapesti vízellátó rendszer északi víznyerő területéig tart. A másik a Sajó völgye, melyről most nem esik szó. A mintaterületeken szerzett tapasztalat alkalmas lesz majd országos érvényű intézkedések bevezetésére, sőt ENSZ szervezetek elvárják tőlünk, hogy a project eredményei olyan színvonalúak legyenek, amelyek más, a környezetvédelemben „fejlődésben levő" ország számára is mintául szolgálhatnak. A „project"-nek, fentebb vázolt átfogó feladatán kíviil. szorosabban vett célja az is, hogy a szóban forgó Duna-szakaszon vízminőségi előrejelzést végezzen, amely kapcsolódna a Duna másik oldalán párhuzamosan folyó csehszlovák „projecf'-hez és amelyhez felhasználnánk az Ausztriából és a Német Szövetségi Köztársaságból beszerezhető „háttér" adatokat is. 1972 májusában az OVH és a WHO által közösen rendezett project-indító szeminárium anyaga [1] adott bizonyos áttekintést a jelenlegi vízminőségi helyzetről, valamint röviden vázolt néhány elképzelést a magyarországi Duna-szakasz vízminőség szabályozási feladatairól. Már ezekből kitűnt, hogy a magyar Duna-szakasz mértékadó szennyezője Budapest. de egyben Budapest megfelelő vízellátása is a Duna vízminőségétől függ. Jelenleg a Fővárosi Tanács Közmű Főigazgatósága а Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalaton (FÖMTERV-en) keresztül felkérte a vízügyi szerveket, hogy határozzák meg a jövőbeni budapesti szennyvíztisztítók kívánatos hatásfokát, sőt az Északpesti Szennyvíztisztító előtervét a Mélyépítési Tervező Vállalatnak (MÉLYÉPTERVnek), ill. a Vízügyi Tervező Vállalatnak (VIZlTERV-nek) a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) bevonásával sürgősen el is kell készítenie. Folyamatban van az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) által készítendő tanulmány kidolgozása is, amelynek célja az ipar vízszennyező hatásának országos felmérése, különös tekintettel Budapest térségére és a Duna vízminőségének jövőbeni alakulására [2]. A budapesti szennyvíztisztító telep, illetve telepek tervezéséhez szolgáló kiinduló adatok egy részének szolgáltatása a „project" feladata. Ez a feladat két1 A tanulmányt szerzői munkaközösség (team) készítette. Tagjai voltak: ilr. Benedek Pál a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) főosztályvezetője, llock Béla a VITUKI műszaki tanácsadója, dr. Kádár IAszló az Országos Vízügyi Hivatal (OVII) főmérnöke, Puskás Mária a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) vízminőségi felügyeletvezetője és Iiymorz Pál a Fővárosi Tanács főigazgató-helyettese (Budapest) 3»
