Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

448 Bendefy László E 8 kötetből elsőnek a helyszínrajzokat, hossz- és keresztszelvényeket tar. talmazó 1—3. sz. atlaszsorozatot említem. Ezekhez az írott keresztszelvényeket tartalmazó 6 — 8. sz. kartonfűzésű három füzet tartozik. A 4. sz. kötet a hidroés geomorfológiai tanulmányokat és adatokat, az 5. pedig a Duna 1:25 000 méretarányú térképlapjainak sorozatát tartalmazza. a) A 11/1 — 3. sorszámú Vízrajzi Atlasz-kötet és a 6 — 8. sorszámú kötetek Az első 3 kötet a VITUKI Vízrajzi Atlasz Sorozat-ának 11/1 — 3. kötete, melyek közül a 11/1. kötet a Dunának Rajka és Szob, a 11/2. kötet a Szob és Dunaföldvár, a 11/3. kötet a Dunaföldvár és Mohács —déli országhatár közti szakaszára vonatkozó eredményeket tartalmazza. Korszerűségben és gazdagságban minden eddigit felülmúló kiadvány, ideértve a Dunának a többi állam területére eső szakaszait is. Egy-egy kötet a következő munkarészekből áll: 1. Részletes alappontjegyzék a szelvénykövek megnevezésével, folyam km-jelzéssel, a koordináták Bp.-i sztereografikus rendszerben és a pont A. f. magasságával mm-ben. 2. A Duna helyszínrajza 1:10 000-es méretarányban, színes kivitelű térképlapokon. Ezeken a iapokon a mai medret teljes szélességben betöltő kék szín jelzi. Emellett azonban ugvanezeken a lapokon barna színnel fel van tüntetve a Huszár Mátyás-féle 1829-1836. évi, valamint a Vízrajzi Intézet 1899-1904. évi ármentesítési és folyószabályozási felvételi lapjairól átvett és azonos méretarányra transzformált mederrajz is. Meglepő, hogy a folyam egyes rövid (néhány km-es) szakaszai milyen stabilnak mutatkoznak, míg a velük közvetlenül szomszédosakban nagyon is jelentős medervándorlás észlelhető. A Duna-Atlasz a Huszár-féle felvétel lapjait használta fel alapul a mederváltozás 130 éves mértékének bemutatására. A kiadvány ezért tudományos jelentőség dolgában is a korábbi kiváló hidromorfológiai művek (Cholnoky Jenő, Pécsi Márton, Rónai András, Sümeghy József, Láng Sándor, Marosi Sándor, Szilárd Jenő és mások munkái) mellé sorolható. 3. A folyam többszínű hossz-szelvénye 1:200 000-es méretarányban készült. Magassági léptéke 1 :100. A hossz-szelvény alatt található a meder kiegyenesített középvonala, kétoldalt az árterek határával és azokon belül a kanyarulatok és holtágak ábrázolásával. A kanyarulatí viszonyokat vázlatosan egy külön ábra tünteti fel; ez alatt pedig a jellemző vizek számszerű adatait folyam km-ként tüntették fel. 4. Minden egyes VO kőnél keresztszelvény-felvétel történt. E nyilvántartási keresztszelvényeket ugyancsak különálló lapok tartalmazzák 1:5000, illetve magasságilag l:250-es méretarányban, a jellemző vízállások jelölésével. 5. A kiterjedt árterek völgyszelvényei 1:10 000-es méretarányban (magasság = = 1:500) készültek. 6. Minden, a Dunán átvezető hídnál külön hidszelvény készült, a szükséges és jellemző műszaki és hajózási adatok feltüntetésével. Méretarányuk 1:2500 (magasság = 1:500). 7. Rendkívül értékes a nyilvántartási szelvényenként begyűjtött mederanyag mintáinak laboratóriumi vizsgálati eredményeit feltüntető szemösszetételi görbék grafikonjainak sorozata. A munka nagyságát legjobban talán azzal jellemezhetnénk, ha ide iktatjuk a legfontosabb munkarészek mennyiségét. A helyszínrajzok 182 térképlapot, a közel 350 keresztszelvény 67 lapot, a völgyszelvények 23 lapot, a szemcseösszetételi görbék 95 lapot töltenek meg. A három kötet (ill. téka) összesen több, mint 410 lapot tartalmaz. Az ismertetett 11/1 — 3. Atlasz-kötethez (tékához) 3 kiegészítő kötet tartozik. Ezek a Duna írott nyilvántartási szelvényeit tartalmazzák. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy a felvételeket hasznosító szervek és intézmények a különböző hidraulikai számításokhoz, tervezési munkálatokhoz stb. a keresztszelvényeket a jelentkező igényeknek megfelelően különböző mértékben dolgozzák fel, illetve használják gyakran olyan feladatoknál is, amikor az Atlasz anyagának egyéb részeire nincsen szükség. Ezért e három kötetben csakis az írott keresztszelvények adatait foglalták össze.