Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 6. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés módszertani kérdései - 6.1. Vágás István: Az előrejelzés megbízhatósága

:208 A védelem módszertani kérdései 3. ábra. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz májusi szakaszának hálódiagramja Puc. 3. Cemeean duaipaxt.wa MOÜCKOZO naaoÖKa e doAune p. Tucca e 1970 z. Fig. 3. Network diagram of the May section of the 1970 flood in the Tisza Valley Abb. 3. Netzdiagramm des Mai-Abschnittes des Hochwassers im Tiszatat 1970 léssel a Maroson két nagy árhullám is volt májusban. Júniusban a Körösöknek is két árhulláma volt (bár az első már a Tiszában nem volt kimutatható), és a Maroson további két árhullám vonult le. A kisebb, vagy vízszállításukra nézve az árvíz alatt jelentéktelenebbnek bizonyult mellékfolyókat vagy nem tüntettük fel ábránkon, vagy a levonulási időadataikat mellőztük. A 3. ábráról látható, hogy a Tisza szamosi és északkeleti vízfolyási eredetű első májusi árhulláma kritikus utat vett igénybe, de ennek a kritikus útnak a második marosi árhullám vonatkozásában gyakorlatilag azonos idővel párja akadt. Május 24—25 táján egyébként ennek a találkozásnak a veszélye miatt kellett fokozottabb figyelmet fordítanunk a Maros erdélyi vízgyűjtőjén történtekre, de egyúttal a Körös viselkedésére is. A 4. ábrából látható, hogy júniusban a Tisza második nagy árhulláma a májusi első árhullámtól eltérő lefolyási időkkel haladt. Az is kitűnik, hogy Szeged számára a Körös második nagy júniusi árhulláma és a Maros több kis árhullámból összefolyt és Makónál már egyesült 3. és 4. árhulláma jelentett a kettős kritikus út állapotát megvalósító veszélyhelyzetet, amely az Alsó-Tisza nagy mederteltségével is párosult. A levonulási idők és az abban bekövetkezett változások ismeretében meggondolásokat dolgozhatunk ki azon állapotok előállítására, amikor Szeged vonatkozásában minden lényegesebb út kritikus utat jelent.