Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
Duna—Adria hajóút 455 Csehszlovákiában az Odera—Visztula vonalon az Északi-tengerig. Ez a hajóútrendszer megteremti a lehetőséget az egész európai kontinentális hajózás összekötésére. Ha a kelet felé menő hajóútrendszer a Kárpátokon nem építhető ki gazdaságosan, akkor is biztosítható a Moszkva—Adria hajóösszeköttetés kis kerülővel Varsó és Prága érintésével. Ez az útvonal ugyan hosszabb, azonban magasságilag kedvezőbb. Az európai szárazföldi hajózás kérdésének ilyen megvilágítása lehetőséget biztosítana arányos fejlődésre az egész kontinensen. Jugoszlávia területén az ismertetett nemzetközi hajóúthoz csatlakozva a következőképpen kellene továbbfejleszteni a víziútrendszert. — Dráva kiépítése, torkolat — Eszék — Koprivnica vonalon. — Boszna folyó kiépítése a Szávától —Zenica vasgyárig. — Morava folyó kiépítése a Sztalácig Közép-Szerbiában, és az Una és Szana folyók kiépítése Ljubija vasbányáig. — A nemzetközi hajóút Jugoszlávia területére eső szakaszának hossz-szelvényét a 2. ábra tünteti fel. E szerint a Vaskapu —Monlalcone szakaszon 21 db 10 — 20 m-es, 1 db 27 m-es vízlépcsőjű hajózsilip és 1 db hajóemelőmű biztosítja a 287 m-es magasságkülönbség legyőzését a közel 950 km hosszú szakaszon. — A Vukovár—Zágráb közötti hajóút évi 40 millió t-ra épülhetne ki, amit később a Koprivnicai hajóút 30 millió t-ra csökkenthet. — A Zágráb—Monfalconei szakaszt évi 50 millió t-s forgalomra célszerű kiépíteni, mert Moszkva—Varsó irányából évi 10 milliót, Berlin —Prága és FrankfurtStuttgart irányából évi 5 millió t forgalomra lehetne számítani. Ilyen forgalom mellett a vízveszteség egy 20 m-es hajózsilipnél 10 m 3/s. Ez és a száraz időszak vízveszteségének pótlására két egyenként 200 millió m 3 víz tározására alkalmas területet lehet biztosítani a Ljubljanica és az Ulrica völgyében. E tározott víz egyúttal az energiatermelés kiegyensúlyozottságát és öntözést is biztosítana. Ha gazdasági szempontból a hajózást a vasúttal hasonlítjuk össze megállapítható, hogy teljesen automatizált elektromos vontatású egyvágányú vasútvonal teljesítőképessége 12 millió t/év, 2 vágányú vasútvonalé 20 millió t/év, a hajóút teljesítménye pedig 50 millió t/év. A természeti adottságok a vasútvonal fejlesztése elé gátat emelnek, részben a Dinári Alpokon való átvezetés nehézségei miatt, részben a tengerparton nincs megtelelő szárazföldi hely nagyobb kikötő kialakítására, ahol vasúti kocsikról a tengeri hajókra való átrakás biztosítható. Ezzel szemben igen alkalmas a tenger olyan kikötő kialakítására, ahol az átrakás tengeri hajóról folyami hajóra történik, ennek szárazföld szükséglete csekély. Ezek az adottságok a hajóút kiépítését emelik ki. 2. ábra. A Vaskapu — Belgrád—Ljubljana —Montfalcone hajóút hossz-szelvénye
