Vízügyi Közlemények, Kivonatok, 1965

3. Az 1965. évi dunai árvíz elleni védelem a magyarországi Dunaszakaszon - 3.6. Szilágyi Elemér: Árvízvédelem Mohács térségében

254 Szilágyi Elemér Dacára a 19-i tetőzésnek a vízállás csak 26-án ér 980 cm alá, amivel lényegében meg is indult a védelmi helyzet tartós javulása. Bár a védelmi beavatkozások még mindig rendkívül nagyok, azonban a hónap végére azok a minimumra csökkennek, majd július első hetében a városi betonfal mentén az ideiglenes erősítések bontása is megindul. Július 14-én hivatalosan végetér a III. fokú árvédelmi készültség az árvízi jelenségek azonban a mentett oldalon csak augusztus 12-én halnak el teljes egészében, ekkor a gátvonal alsó szakaszán az I. őrjárás területén megszűnnek végképp a csurgások. A védekezés alatt igen sokszor volt tapasztalható, hogy a Duna folyása mintha megállt volna, máskor pedig igen nagy sebességű volt. Mint érdekességet lehetett megfigyelni, hogy július 15—19-e között naponta átlag 23 cm-t apadt a Duna, ez a vízállás változás egy vissza nem duzzasztott árhullám normális apadási sebességére jellemző. Ennek megfigyelésére szerkesztettem meg a 7. ábrákat azzal a céllal, hogy együtt legyen szemlélhető az alsó három nagy mellékfolyó és a Duna mederteltségi helyzete, valamint azok egymásra hatása. Az ábrákból leolvasható: 1. a drenkovai szelvény már március elején feltöltődött, a Száva (Mitrovica) és a Tisza (Zenta) árhullámaiból; 2. a tartós tiszai árhullám és a március végi dunai áradás — szünetet alig hagyva — tovább töltötte az alsó Duna-szakasz medrét; 3. ezután a Dráva—Duna—Tisza—Száva áradása következett; 4. minden eddigi áradás betetőzéseképpen indult el árhullám a Dráván, Dunán, Tiszán június hó elején, amelynek köyetkezménye lett a rendkívüli árvízszint. Ez idő alatt azonban nem árad a Száva, melynek hatása külön vizsgálatot érdemel; 5. a jelentékeny, naponta 28 cm-t is kitevő apadás csak július hó közepén áll be, amikor láthatóan valamennyi alsó mellékág, különösen a Dráva, erős apadásnak indul; 6. a Dráva ugyan július hó végén még együtt árad a Dunával, de ez az áradás már egy jelentősen kiürült alsó-dunaszakaszt talál és így az árhullám a Dunán már jelentéktelenné válik. Az elmondottak a mohácsi védvonalra mértékadó-árvízszín meghatározásához lehetnek hasznos tapasztalatok, de jó magyarázatát adják az 1965. évi árvíz rendkívüli tartósságának is. b) A gátvédelmi módok ismertetése A védelmi vonalon használt gátvédelmi módok csoportosítása a következő : 1. Rézsű és terepterhelés (töltésromlás, rézsűcsúszás elleni védelem) a) homokzsákkal, b) terméskővel (szőnyegterítés, ill. bordásán rakott formában).