Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)
3. füzet - Alföldi László: Budapest hévízkutatási kérdései
314 Alföldi László J. ábra. A vizek klorid és anion tartalma közötti összefüggés. A számok jelentése mint a 2. ábránál Fig. 4. Relationship between chloride and anion contents of waters Látjuk a diagramokból, hogy a langyos és meleg vizek határozottan szétválnak. Ha e felismerés alapján a hőmérséklet függvényében ábrázolt összes oldott anyag és klorid alakulását ismét megvizsgáljuk, az a meglepő, hogy — ha a gellérthegyi forráscsoport adataitól eltekintünk — a függvénykapcsolat egyértelművé válik és az önálló jelleg jól kidomborodik, mégpedig a Tétényi úti és a csepeli meleg vizek felé hajló jellegekkel. Feltűnő, hogy a városligeti két kút vize ezen az alapon nem a Gellérthegy környéki típushoz sorolható. A Gellérthegy környéki vizek hőmérséklete kivétel nélkül 50 C° alatti, a józsefhegyi csoportban viszont szabadon feltörő források között is van 50 C° fölötti hőmérsékletű. Nem könnyű ezt a felismerést értelmezni akkor, ha figyelembe vesszük a csepeli kutak 50 C° alatti hőmérsékletét. Két magyarázatra gondoltunk:
