Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

3. füzet - Alföldi László: Budapest hévízkutatási kérdései

306 Alföldi László 1. ábra. Budapest karsztos víztartókból táplálkozó forrásai és fúrásai. A számok az egyes hévforrásokat illetőleg fúrásokat jelentik: 1 = Tétényi úti kórház, 2 = Gellért fürdő, 3 = Rudas fürdő, 4 = Imre fürdő, 5 = Várkerti kút, 6 = Lukács fürdő, 7 = Császár fürdő, 8 = Óbudai Árpád-forrás, 9 = Római fürdő, 10 = Csillaghegyi Árpádfürdő, 11 = Pünkösd fürdő, 12 = Margitszigeti I. kút, 13 = Margitszigeti II. kút, 14 = Dagály fürdő, 11 = Városligeti I. kút, 18 = Városligeti II. kút, 19 = Csepel-szigeti I. kút, 20 = Csepel-szigeti II. kút, 21 = Tervezett népligeti kút. Fig. 1. Springs and borings in Budapest, recharged from karstic aquifers. The numbers indicate the thermal springs and borings, respectively : 1. Hospital of Tétényi út, 2. Gellért Bath, 3. Rudas Bath, 4. Imre Bath, 5. Várkert Well, 6. Lukács Bath, 7. Császár Bath, 8. Árpád Spring at Óbuda, 9. Roman Riverside Bath, 10. Árpád Bath at Csillaghegg, 11. Pünkösd Bath, 12. Well No. I, Margaret Island, 13. Well No. II., Margaret Island, 14. Dagály Bath, 17. Well No. I., Town Park, 18. Well No. II., Town Park, 19. Well No. I., Csepel Island, 20. Well No. II, Csepel Island, 21. Contemplated well in the Public Park. ismeretes. Természetes, hogy ilyen körülmények között a tározóból feltörő összes vízmennyiség legfeljebb nagy hibaszázalékkal becsülhető, már csak azért is, mert a Duna hordalékában még felszínre törés előtt elfolyó vízmennyiség nem is becsülhető. Komplikálja a helyzetet az az 1927-ben már részletesen bizonyított felismerés, hogy a források hozama a Duna-vízállás függvényében tág határok között változik, nem a dunavíz bekeveredése, hanem a forrásjáratokra gyakorolt hidrodinamikai nyomásváltozás hatására. A Duna hozama pedig nemcsak éves, de évtizedes ritmicitást is mutat a csapadékciklusokkal való összefüggésben. A lényegében ismeretlen összhozam, sőt a források sok tényezőtől függő változatos vízhozama a források elapadásától való félelmet évtizedek óta rendszeresen felszítja. Elég egy lokális vizsgálat, egyoldalú vagy nem minden részletre kiterjedő adatközlés, hogy a vita fellángoljon. A hőforrások hozama Vigh Gy. szerint 1860 és 1913 között lényegesen csökkent. 1913 után pedig lényegesen növekedett. E^kkor már javában termelt a Városliget I.