Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

110 Máthé Lajos Tervezett jugoszláv ltráva Vízerőmű Duzzasztómű szelvénye a Horvát Szövetségi Köztársaság határától ikm Várható tizembe­helyezés éve Közeres vízhozam m*,'s Kiépítési vízhozam m'/s Üzemi duzzasztási szint m A.f. Nyers esés m Ptuj 70,6 1967 297 450 253,00 33,00 Ormozs 40,0 1970 301 450 220,00 29,00 Varazdin I 15,0 450 191,00 20,80 Varazdin II 450 170,20 20,80 Fala bővítés 92,1 294 137 281,80 14,60 Fala a bővítés után 92,1 294 494 281,80 14,60 i. tábláíai A Mura vízeröhasznosítása az eredeti jugoszláv elképzelés szerint Vízerőmű Ikm szelvény Duzzasztási szint m A.f. Stat. esés m Kiép. víz­hozam m'/s Beépí­tett telj. MW Évi átl. energia termelés GWó Megjegyzés Sladki VHR ( Weitersfeld 1 124 246,00 8,0 220 15,0 90 Cmurek (Mureck) Konjisce (Diepersdorf) 119 114 238,00 230,00 8,0 8,0 220 220 15,0 15,0 89 86 KÖZÖS jugoszláv — osztrák Apace (Abstall) 108 222,00 8,0 220 15,0 89 vízerőművek Radgona (Radkersburg) 102 214,00 8,0 220 14,4 80 Radenci 92 206,00 15,0 220 27,8 160 Ljutomer 79 191,00 23,5 220 42,4 249 Jugoszláv Mursko Srediscc 56 167,00 8,5 220 16,2 94 vízerőművek Podturen 42 159,00 8,5 220 16,2 94 Letenye 28 150,50 8,5 250 18,4 101 Közös magyar­Kotoriba 14 142,00 7,0 250 15,2 83 jugoszláv Légrád 0,5 135,00 7,0 250 15,2 83 vízerőművek A folyó esésének megfelelően a közös vizerőhasznositás jelleg szerint három cso­portra osztva képzelhető el (4. táblázat). Az első két csoport vízerőművei a meder­tározás lehetőségeit kihasználva csúcsüzemre alkalmasként épültek ki. A harmadik csoport egyetlen vízerőműve: kiegyenlítő alaperőmű. Az első csoporthoz a folyó esésének megfelelően két üzemvízcsatornás vízerőmű tartozik. A felső, a Légrádi a Mura vizét a Drávába átvezetve hasznosítja az együttes

Next

/
Oldalképek
Tartalom