Vízügyi Közlemények, 1965 (47. évfolyam)

1. füzet - Közlemények

A Dráva—Mura vízerőhasznosítás 109 Dravograd alatti vízerőművekre már kiviteli tervek, a további szakaszra pedig tanulmánytervek készültek. A vízerőművek építését — beleértve a közösen hasznosítható szakaszon levőket is — a közeljövőben a villamosenergia igény rendkívüli növekedése miatt gyorsítani, s a Dráva teljes vízerőhasznosítását 10 éven belül befejezni kívánják. A műszaki és gazdasági adottságok ugyanis még jugoszláv viszonylatban is rendkívül kedvezőek ; kevés hálózati probléma jelentkezik, s a vízerőművek mind a jugoszláv fogyasztói terület, illetve az export energiaszállítás vonalának közelében fekszenek. Maribor alatt a terület topográfiai jellege megváltozik, a folyó elhagyja keskeny völgyét, dombok szegélyezte síkságra lép át, esése pedig az eddigi 2 — 3%0-rfil kb. l%o-re csökken. Ezért a Maribor alatt leggazdaságosabb az üzemvízcsatornás vízerőmű. Két ilyen vízerőmű, a Ptuj-i és az Ormozs-i részlettervei már elkészültek. A Ptujinál az építkezés még 1964-ben megindult, s a tervek szerint 1967. közepére el kell készülnie. 1967-ben kezdik meg az Ormozsi vízerőmű építését várhatóan azc§ nos, 3,5 — 4 év építési idővel. A további szakaszon a Varazdin I. és II. üzemvízcsatornás vízerőmüveknek egyelőre még csak tanulmányterve készült el. Részletesebben vizsgálják, hogy a tervezett üzemvízcsatornák összekapcsolása — azaz egy duzzasztóműre támaszkodó hosszabb üzemvízcsatorna két vízerőteleppel — nem kedvezőbb-e, mert így az alsó folyami duzzasztómű elmaradhat. A földmunka miatt azonban utóbbi költségesebbnek látszik, beleértve azt is, hogy a felső erőtelep előbbi üzembehelyezése érdekében ennek alvízcsatornáját ideiglenesen a Drávába vissza kellene vezetni. A Varazdin I. vízerőmű építésének kezdete a tervek szerint 1969, de vizsgálják a kezdési időpont előbbrehozatalát is, hogy a Dráva teljes vízerőhasznosítása 10 éven belül valóban befejezhető legyen. Ugyancsak a közeljövő építéseihez tartozik a Fala vízerőmű bővítése, további egy gépegységgel. Az új gépegység legnagyobb vízemésztése 137 m

3/s, mivel az erőmű kiépítési vízhozama még a Maribor alá tervezett erőműveknél is magasabb lesz. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy az új Kaplan turbinának a régi Francis turbinákkal szemben — jobb hatásfoka miatt — lényegesen nagyobb üzemi szerepet kívánnak juttatni. A tervezés alatt álló jugoszláv Dráva vízerőművek adatait a 2. táblázat tartalmazza. A tervezett jugoszláv Aliira vízerőművek A Mura mintegy 40 km-es szakasza határt képez Jugoszlávia és Ausztria között, torkolata felett pedig 48 km hosszban ismét magyar—jugoszláv határfolyó. Fenti okok miatt Jugoszlávia legközelebb megvalósítandó terveiben egyelőre csak a közös magyar—jugoszláv vízerőhasznosítás szerepel, de tanulmány szinten felmérték már a jugoszláv —osztrák és a jugoszláv szakasz vízerőhasznosítási lehetőségeit is. Az osztrák határ és a torkolat között az eredeti jugoszláv vázlattervek szerint 12 vízlépcsővel lehetne a vízerőkészletet hasznosítani (3. táblázat). A Mura és Dráva közös magyar—jugoszláv vízerőhasznosítása céljából végzett vizsgálatok szerint gazdaságosabbnak látszik azonban, ha a három alsó folyami vízlépcső helyett a tervezett kiépítési vízhozamot a Murából a Drávába átvezetik, s annak vízhozamával együtt, egyetlenegy vízlépcsőben hasznosítják. A tervezett közös magyar—jugoszláv Dráva—Mura vízerőművek Az Országos Vízgazdálkodási Keretterv első vázlatának készítése során a VÍZITERV is foglalkozott a közös magyar—jugoszláv Dráva —Mura vízerőhasznosítás kérdésével. Az akkori (1954) vizsgálatok azonban a vízerőhasznosítást csak alaperőművekre vonatkoztatták, s nem vették figyelembe a folyócsatornázás nyújtotta csúcsüzemi lehetőségeket. A legújabb — bár még mindig csak tanulmányterv szinten mozgó — jugoszláv vizsgálatok már bővebb hidrológiai, és részben alaposabb topográfiai adatokból indultak ki, s a villamosenergia csúcsigényeit figyelembe véve a kiépítési vízhozamot is megnövelték.