Vízügyi Közlemények, 1964 (46. évfolyam)

1. füzet - I. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási üzemei és a regionális vízgazdálkodás

18 Dégen Imre tekintve a 132 m

3/s mértékadó vízhozamnak már jelenleg 55%-át, 73 m

3/s-ot hasznosítjuk. Itt tehát a kihasználtság foka jóval nagyobb a 12%-os országos átlagnál. Ha pedig még tovább szűkítjük a vizsgálódás körét és a Tisza völgyén belül a Körösök vízmérlegét vizsgáljuk, úgy az már ez idö szerint is jelentős vízhiányt mutat, amint a Körösök vízgazdálkodási hossz-szelvénye (3. ábra) ezt jól szemlélteti. Időszakos vízhiányt mutat a Sajó vízgazdálkodási hossz-szelvénye is a Berente-i hőerőmű vízkivételénél. Jelmagyarázat a 3. ábrához: Q — természetes vízkészlet (Q'= öso»/

0aug) Q, — mederben hagyandó víz (ßj = 0,75 • Qioov.aug ); Q

2 = a természetes vízkészlet hasznosítható része (Q

2 = Q — Qi); Q

3 = a természetes vízkészletet állandóan kiegészítő vízhozam (átvett víz, bányavíz) Qt = tározott többlet; Qh = hasznosítható vízkészlet (Qh = Qi +Q3 + Qi)> 1= a szelvény fölötti szenny vízbevezetésekkei csökkentett vízigények összege; +AQ szabad vízkészlet; — AQ = vízhiány (±AQ = Q

H — I). Условные обозначения к рис. 5." Zeichenerklärung zum Bild 3. Q = natürliches Wasserdargebot (Q = Q80°/

o AugJ>" Ol = i

m Flussbett zu belassendes Wasser (Q

1 = 0.75 • Qioo°/

0 Aug-*- O2 = nutzbarer Teil des natürlichen Wasserdargebots = Q—Qij; Q, — das natürliche Dargebot ständig ergänzender Zufluss (übernommenes Wasser, Grubenwasser) ; Qt =•gespeicherter Überschuss; QB = nutzbares Wasserdargebot (Qn = O2 + Оз + Qt\ I — Summe der mit den Abwasserzuleitungen verminderten Wasserbedarfc oberhalb des Profils; + AQ = freies Wasserdargebot

; —AQ ~ Wassermangel (± AQ = Qb — I). A vízháztartási egyensúly megbontása nélkül tartósan kitermelhető felszín alatti dinamikus vízkészlet hazánkban kereken 207 m

3/s, azaz 6,5 km

3/év. Ebből a partiszűrésű vízkészlet 76, a talajvízkészlet 41, a rétegvízkészlet 78, a karsztvízkészlet 11 m

3/s-ra becsülhető. A partiszűrésű vízkészlet azonban csak a kitermelés módját tekintve tartozik a felszínalatti vízkészlethez, egyébként közvetlenül a vízfolyásokból táplálkozik és azok vízkészletét csökkenti. A felszín alatti vízkészletet 21,30 m

3/s összesített (ivó-, ipari, mezőgazdasági) vízszükséglet terheli. Az összes vízfelhasználásnak jelenleg mintegy kereken 16%-a táplálkozik felszín alatti vizekből, így a felszín alatti készlet kihasználtsága 1960ban csak kereken 10%. A felszín alatti vízkészletek meghatározásában azonban még sok a bizonytalansági tényező, különösen a mélységi vizeket illetően. A kitermelhető vízkészlet meghatározásának jelenlegi pontosságát a talajvízkészletnél + 50%-ra, a karsztvízkészletnél +20%-ra, a rétegvízkészletnél +100%-ra becsüljük. Egybevetve a vízigényeket a vízkészlettel, megállapíthatjuk, hogy számottevő természetes tartalékok hazánk felszíni vizeiben csak a Duna és a Dráva folyóknál mutatkoznak, ami arra utal, hogy vízigényes ipari és mezőgazdasági telepítések-r nél ezekre a folyókra nagyobb mértékben kell támaszkodni.