Vízügyi Közlemények, 1963 (45. évfolyam)

3. füzet - I. Ihrig Dénes: Gátvédelem és korszerűsítésének kérdései

Gátvédelem 249-vagy a talajban keletkező hidraulikus nyomások csökkentésével (gát előtti vízzáró szőnyegek, szivárgók, kútsorok, ékek). 2. A védelem második fázisában, egy-egy árvíz alkalmával, árvédelmi gátjainkat gyorsan végrehajtott aktív gátvédelmi munkával kell védeni : a) a töltés víz felőli rézsűjét megtámadó hullámverések eróziója ellen, b) a gát hasznos magasságánál — tehát a töltés szivacsos, járatos részének levonásával kapott magasságánál — magasabb vizek ellen, melyek a mentettoldali rézsű, a gátkorona majd a gát elmosását okozhatják, c) a mentettoldali töltésrézsű szivárgás következtében előálló átázása, csúszása• majd átterjedve az egész töltésre, a gát megbomlása ellen, d) a töltés alatti és mögötti talajban előálló talajtörés ellen. Az egyes gátvédelmi módokat részletesen ebben a sorrendben vizsgáljuk. III. A GÁTVÉDELMI MÓDOK VIZSGÁLATA 1. Védelem a gát hasznos magasságánál magasabb vizek ellen Árvédelmi gátjaink kiépítéséül elfogadott mértékadó árvízszin azoknál a folyóknál, melyeknél a hidrológiai viszonyok változása jól nyomon követhető, akár tapasztalati és számítási úton, akár valószínűségszámítással kellő biztonsággal meghatározható [8]. A magassági biztonság helyes megadásával és a védtöltésnek erre a magasságra kiépítésével a magas árvizek ellen is kellő biztonságúak az árvédelmi töltéseink. Nem így van azonban azokon a folyókon, melyeken a hidrológiai viszonyok akár emberi beavatkozások révén is megváltoznak, vagy amelyeken jégtorlaszok képződése befolyásolja az árvizek kialakulását. Utóbbi esetben — mint az például a Duna Ipoly-Dráva közötti szakaszán földrajzi és időjárási okokból lehetséges — a torlaszképzésre hajlamos szakaszokon az. árvízi meder alakulásától függően kiszámíthatatlan, a jégmentes árvízmagasságokat tetemesen meghaladó magasságú árvizek is lehetségesek. a) Megelőző védelem A gátak hasznos magasságát meghaladó vizek ellen a legbiztosabb védelem a kellő magasságra, szakszerűen kiépített árvédelmi gát, melynek hasznos magasságát úgy lehet a maximumra, vagyis a gát magasságára fokozni, ha a gátkorona felső rétegét legalább fele szélességében még elévülése előtt (10—20 évenként) átforgatják és tömörítik. b) Árvizek alatti védelem Árvizek alkalmával a mértékadó árvízszint meghaladó vizek már akkor romboló hatásúak, tehát veszedelmesek a gát állékonyságára, ha a gát hasznos magasságát elérik illetve meghaladják. Romboló hatásukban azonban több fokozatot kell megkülönböztetni : a) a gátkoronát még el nem érő, de a gát hasznos magasságát meghaladó víz, b) a gátkoronát meghaladó és a gáton átcsurgó víz és c) a gátkoronát meghaladó, de gátmagasítással kivédett árvíz rombolóhatását.