Vízügyi Közlemények, 1960 (42. évfolyam)

4. füzet - II. Horváth Sándor: A folyócsatornázás hatása a Közép-Duna jégjárására

A CSATORNÄZÄS HATÁSA A MAGYAR Dl X V JÉGJARASARA

1 HORVÁTH SÁNDOR 627.64 : 551.326(282.243.7) A Dunát, a Nyugat- és Kelet-Európát összekötő hatalmas folyamot, hosszú ideig csupán a hajózással és a halászattal, valamint kisebb vízimalmokkal hasznosították. A fejlődés során partjain hatalmas városok keletkeztek, nagy ipartelepek fejlődtek ki és megkezdődött a folyam — bár kismértékű — ipari kihasználása is. Az 1927. év fordulópont volt a Duna kihasználásában. Ekkor kezdett működni az első dunai vízerőmű, a passaui Kachlet-Werke (2230,5 fkm). 1954-ben helyezték üzembe a jochensteini vízerőművet (2203,3 fkm) és 1957 ősze óta elektromos energiát termel az ybbs-persenbeugi vízerőmű (2060,4 fkm) is. Elkészítették az osztrák Duna-szakasz teljes kihasználásának általános tervét, aminek keretében ez idő szerint az aschachi vízlépcsőt (2162,7 fkm) építik. Előrehaladott állapotban van a Devin alatti Duna-szakasz vízerejének hasznosítására készülő általános terv is. 1958 októberében a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányai egyezményt írtak alá a Bratislava és Nagymaros közötti Dunaszakasz vízereje közös hasznosítására és megegyeztek, hogy ezen a szakaszon az első vízlépcsőt Nagymarosnál (1696,2 fkm) építik meg. A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság pedig 1956-ban megkezdte a Duna—Tisza—Duna hajózható öntözőcsatorna építését. Napjainkban tehát a Duna menti államok erőteljes iparosodása folytán napirendre került a Duna fokozottabb, többirányú, minél teljesebb hasznosítása. A hasznosítási módok közül ma már a folyam vízerejének kihasználása játssza a legnagyobb szerepet; nem becsülendő le azonban az a szerep sem, amit a Duna más európai folyók (Rajna, Elba, Odera, Visztula stb.) vízrendszerével való összekötése után, mint tengereket összekapcsoló transzkontinentális víziút játszani fog. Amíg a Duna előnyeit a távolabbi népek is élvezték és élvezik, addig hátrányait a partjain lakóknak — elsősorban nekünk magyaroknak — kellett és kell elszenvedni. Elegendő azokra a hatalmas árvizekre gondolni, ame1 A tanulmány írója Horváth Sándor, a Vízügyi Tervező Ircda csoportvezető mérnöke. Helyszűke miatt a tanulmány A részét, mely az I., II. és 111. fejezeteket tartalmazza, a Vízügyi Közleményeknek ebben az 1960/4. füzetében közöljük, míg a II részt, mely a jég elleni küzdelmet tárgyalja, az 1961/1. füzetben fogjuk közölni az egész tanulmányra vonatkozó irodalomjegyzékkel együtt.