Vízügyi Közlemények, 1959 (41. évfolyam)

2. füzet - III. Ubell Károly: A talajvízháztartás és jelentősége Magyarország vízgazdálkodásában

A talajvízháztartás •243 pítása nagy nehézségekbe ütközik. A legfontosabb kérdés annak megállapítása, hogy az igen vastag kavicsréteg milyen mértékben vesz részt a vízszállításban. A rendelkezésre álló adatok, valamint az elméleti meggondolások is arra mutatnak, hogy intenzívebb szivárgás valószínűleg a kavicsrétegnek csak néhány méter vastagságú felső sávjában áll elő. A legjelentősebb áramlás a Duna felől, a Hainburgi hegység és a Rajkai-zsilip közötti szakaszról jelentkezik. Ezen az úton a Dunából a vízutánpótlás biztosított és a Győri-medence egész északi része, valamint a Hanság állandó talajvízpótlást kap. A vizsgálati adatokra alapított becslésünk szerint ezen az úton mintegy 70 000 m

8/nap víz szivárog a Kisalföld mélyebb területei felé. Ütközben folyamatos vízfelhasználódás jelentkezik és a továbbszivárgó víz mennyisége csökken. A Dunából a Rajkai zsilip alatt kiszivárgó víz a Szigetköz talajvízét táplálja. A Kisalföldet környező dombokról származó víz igen kis mennyiségű lehet. Ezekről a helyekről a nagyobb mennyiségű vízutánpótlás nem biztosított. A talajvízszín nagyobb esése a sűrűn előforduló rétegváltozások miatt mutatkozik és valószínű, hogy egyes talajvíz-tároló rétegek között nincsen jó összeköttetés. c) A Duna közvetlen hatása alatt álló területeken az előzőekben ismertetett tényezőkön kivül a Duna vízállásváltozásai is erősen befolyásolják a talajvízháztartást. A Duna vízszínének emelkedésekor a Dunából szétszivárgó víz mennyisége megnövekszik, a partmenti sávokon jelentős talaj víztározódás keletkezik és a nyomásnövekedés hatásaként majdnem egyidejűleg a távolabbi területeken is megindul a talajvíz emelkedése. A Duna közvetlen hatása alatt álló területen, ami az északnyugati területeken a Lajtáig, majd az egész Szigetközre kiterjedően a Mosoni Dunaágig terjed (28. ábra) a Duna vízállásváltozásainak hatásaként a talajvízben gyorsan végbemenő készletváltozások jelentkeznek. Ennek mértéke áradásnál + 25 000 —130 000 m

3/nap. fkm., és apadásnál — 4000 — 37 000 m

3/nap. fkm értékek között állapítható meg. A nagyobb értékek a felső szakaszon vannak, ahol durvább a kavics összetétele, a Szigetközben lefelé fokozatos csökkenés mutatkozik. Ezen kívül jelentkezik még az a vízmennyiség, ami fakadóvíz formájában a felszínre jut. Ez a természetes viszonyok között is ilyen összetett formában jelentkező talajvízháztartás nagymértékben befolyásolja az árvédekezést, a belvízrendezést, egyes területek mezőgazdasági hasznosítását, a mélyépítést, s ezen túlmenően a közegészségügyi problémák szempontjából is fontos. A tervezett felsődunai vízierőművek, mégpedig a Wol/sthal-Dratislava-i, valamint a magyar—csehszlovák vízerőmű megvalósulása után ezek hatására a Kisalföld talajvízháztartásában lényeges változások fognak bekövetkeni. A várható változás mértékének megállapítására már több kísérlet történt. Az eredmények még nem tekinthetők véglegesnek, de az már bebizonyosodott, hogy egyes területeken lényeges mértékű (1—2 m-t kitevő) talaj vízállásemelkedés, a legtöbb helyen talajvízállás süllyedés várható. Ez a megváltozott talajvízhelyzet különösen a mezőgazdasági termelést és a belvízlevezetést fogja igen érzékenyen érinteni. Az egész Kisalföld talajvízhelyzetében várható változások gazdasági hatásainak kimutatását a közös magyar-csehszlovák tanulmány értékelése során várhatjuk.