Vízügyi Közlemények, 1958 (40. évfolyam)

2. füzet - VI. Kisebb közlemények

KISEBB KÖZLEMÉNYEK Rovatvezető: SZESZTAY KÁROLY a műsz. tudományok kandidátusa A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS TÁVLATI TERVE (A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN 626/627 (498) 1. A vízgazdálkodás alapjai. Románia éghajlata szárazföldi jellegű. Az évi középhőmérséklet 9,2 C°, az átlagos csapadékmennyiség 660 mm. A hegyvidéken azonban az évi csapadék az 1000 mm-t is meghaladja, a Fekete-tengerrel határos vidékeken viszont 400 mm-nél is kevesebb. A felszíni vízfolyások, néhány kisebb patak kivételével, amelyek közvetlenül a Fekete-tengerbe ömlenek, a Duna vízrendszeréhez tartoznak, és nagyobbrészt közvetlenül, kisebb számban a Tisza, illetőleg a Prut közvetítésével vezetik vizeiket a Dunába. A Duna közepes vízhozama az országhatárnál 5400 m

3/s, a torkolatnál 6200 m

3/s. A vízhozamszaporulatnak csaknem 20%-a Románia területéről származik. Az ország vízkészletére jellemző főbb adatokat az I. táblázatban tüntettük fel. I. táblázat Románia vízkészlete Vízrendszer Vízgyűjtő terület F km

2 Közepes vízhozam Q m'/s Fajlag"s vízhozam 0 l/s. km» Évi lefclyás L mm Évi csapadék ft mm Évi lefolyás» tényező Llh A Tisza mellékfolyói 70.350 415 5,9 186 730 0,25 A Prut és mellékfolyói 11.500 20 1,7 53 500 0,11 A Duna közvetlen mellékfolyói 119.200 760 5,1 161 6 !5 0,25 Közvetlenül a tengerbe ömlő vízfolyások 6.450 5 0,8 22 425 0,05 összesen, ill. középértékben 237.500 1200 5,1 161 960 I A vízkészlet ingadozásaira jellemző, hogy a legbővebb vizű (IV—V), ill. legszárazabb (IX—X) hónap vízszállítása az évi átlagos vízszállításhoz viszonyítva а nagyobb mellékfolyók alsó szakaszán 160—190%, ill. 40—80%. A Dana vízjárása a számos, különféle típusú vízgyűjtő egymást ellensúlyozó hatása követksztében aránylag kiegyensúlyozott. A fenti arányok Orsovánál 140, ill. 70%. 2. A vizek hasznosítása. Az ország sík vidékei általában csapadékszegények, sőt helyenként aszályosak, éppen ezért a termés biztosítása, ill. növelése érdeké-