Vízügyi Közlemények, 1957 (39. évfolyam)
3. füzet - II. Károlyi Zoltán: A Felső-Duna feltöltődő szakaszán észlelhető kavicslerakódás mennyiségének meghatározása
A FELSŐ-DUNA FELTÖLTŐDŐ SZAKASZÁN ÉSZLELHETŐ KAVICSLERAKÓ D AS MENNYISÉGÉNEK MEGHATÁ ROZ ÁSA KÁROLYI ZOLTÁN, a műszaki tudományok kandidátusa 627.157 (282.243.7) A Duna Rajka—Gönyü közötti, hordalékkúpon elterülő, feltöltődő szakaszának vizsgálata során egyik legfontosabb kérdés a mederben, a mellékágakban és a hullámtéren évenként átlagosan lerakódó hordalékmennyiség meghatározása. A károsan lerakódó kavicsmennyiséget ugyanis kotrással kell eltávolítani és ehhez ismerni kell a lerakódások helyi és időbeli megoszlását. A lerakódások és az általuk okozott vízszínemelkedések csökkentése több к okból fontos : 1. A főmederben lerakódó kavicstömeg zátonyokat, gázlóküszöböket épít, amelyek a hajóutat is bizonytalanná, változékonnyá teszik. 2. A vízszín megemelkedése folytán a szabályozási müvek, párhuzamművek sarkantyúk viszonylag alacsonyabbá válnak, így hatékonyságuk folyton csökken. A művek magasítása költséges, és ha kellő időben nem történik meg, elfajulásra vezet. 3. A vízszínemelkedés nemcsak a kis- és középvízekre, hanem a nagyvizekre is kiterjed, ami az árvízvédelmi biztonság fokozatos csökkenését vonja maga után. Az 1954. júliusi árvízkatasztrófa és az utána végzett vizsgálatok beigazolták egyrészt azt, hogy az árvíznek a múlthoz képest szokatlan magasságát leginkább a mederemelkedésnek lehet tulajdonítani, másrészt pedig azt, hogy ez a nagy árvízmagasság a töltések állékonysága szempontjából milyen veszélyeket rejt magában. 4. A Szigetköz és Csallóköz kavicsos, vízáteresztő altalajában felfakadó vizek mennyisége a Duna vízszínének általános emelkedése folytán rohamosan növekszik, ami egyrészt a mezőgazdasági területek víztelenítése érdekében egyre több szivattyúzási munkát kíván, másrészt pedig a tökéletesen nem vízmentesíthető •i területek fokozatos és állandóan növekvő elvizenyősödésére vezet. A károk kellő időben való elhárítása érdekében a műveket bővíteni, kiegészíteni kell. 5. Ha a mederemelkedést okozó lerakódásokat elhárítani nem lehet, kotrással kell gondoskodni eltávolításukról, nagy jelentőségű tehát annak ismerete, hogy ehhez milyen gépkapacitás szükséges. 6. Ha folyamszabályozási eszközökkel sikerülne elérni, hogy a felülről jövő hordalék lerakódását egés/en vagy részben megakadályozzuk, tudnunk kell, hogy milyen tömeg káros lerakódása fenyegetheti az alsóbb szakaszokat. 7. A tervezett dunai vízerőkihasználás szempontjából is hasznos adatokat nyújt a hordalékviszonyok ismerete. A megoldandó feladat bonyolult volta egész sor hidrológiai, potamológiai és morfológiai kérdés megvizsgálását teszi szükségessé. 2 Vízügyi Közlemények —
