Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - VII. Kisebb közlemények

Az 1956. évi dunai jeges árvíz 391 alatli, jegétől már előbb megszabadult Dunára nem jut. A jégnek ez a továbbmozgása a magyar Közép-Dunán azért is veszedelmes, mert ezen a kisesésü középszakaszon hamarább áll meg, hosszabb ideig marad, tehát erősebb és vastagabb a jég, mint a feljebb levő szakaszokon. 2. Az időjárás alakulása az a változó természeti tényező, mely az előbbi földrajzi adottságok mellett a jégjárást kedvezőtlenné, sőt katasztrofálissá teheti. 1. ábra. Az utolsó 100 évben észlelt legmagasabb jeges árvíz magassága a legmagasabb jégmentes árvízszinthez viszonyítva a Pozsony— Mohács közötti dunaszakasz fontosabb vízmércéin. A pontok mellett a legmagasabb jeges árvíz évszáma, karikában a legmagasabb jégmentes vízszintet meghaladó jeges árvizek száma Fig. 1. Elevation oj the highest icy flood stages of the last 100 years over the highest ice-free flood stages at the more important gauges on Danube River between Bratislava and Mohács. (Number* at the points are the years of the maximum icy flood stages, and the encircled figures are the numbers of icy floods exceeding the higheil ice-free flood stages) Ha az időjárás enyhülése nyugatról indul, és az enyhülésre keletkező felső-dunai árhullám elindulásakor a magyar síkságon még fagypont alatti hőmérsékletek uralkodnak, vagy pedig egy itt is meginduló enyhülés után — de még úgy, hogy a magyar Közép-Duna jege áll — újabb, több napig tartó lehűlés, fagypont alatti hőmérséklet következik, a Felső-Dunáról már megindult árhullám most ismét összefagyott és partokhoz tapadt jégtömeget talál. Ennek a gyűrődő jégnek torlaszai vísszaduzzasztásokat — sőt ha olyan helyen állják a víz útját, ahol a hullámtereken, a nagyvízi mederben, a víz nem tudja megkerülni a torlaszt, és nem tud