Vízügyi Közlemények, 1956 (38. évfolyam)

2. füzet - II. Bélteky Lajos: A törpe vízművek telepítésének mértékadó szempontjai és gazdaságossága

190 Bélteky Lajos A térképen — amely nem ad felvilágosítást m'ndcn területegységre vonatkozóan — sűrű csíkozással ábrázoltam azokat a területeket, aliol a víz túlzott vasassága miatt a vízművek megépítése feltétlenül gazdaságos, és ritkábban csíkoztam azokat a területeket, amelyeken a vizek többsége tűrhetően vasas és ennek következtében a közkutas vízellátás továbbra is meghsgyható. Legnagyobb, 100%, a nagyon vasas vizek aránya a 46. számú területegységen, vagyis a Bodrogközben, utána következik az 52. és 53. sz. területegység, Szabolcs és Szatmár megye, 86,9 és 85,5%-kal, majd a 49. és a 45. sz. terület, ahol a kutak 80,1 és 76,3%-ának vize tartalmaz 0,5 mg/l-nél több vasat. Megállapíthatjuk tehát, hogy a legtöbb vasas vizű kút az ország északkeleti részén van. Ezek után következnek a hordalékkaviccsal feltöltött folyóvölgyek, a térképen 10, 44, 40 és 42 számmal jelölt területegységek, ahol a túlságosan vasas vizek százalékaránya 75 — 80%. Túlságosan vàsas a vizek 74,6%-a a Sebesés Fehér-Körös közötti pleisztocén depressziós területen is. Vannak ezenkívül a tájegységeken belül is olyan körülhatárolható területek, ahol a 0,5 mg-nál több vasat tartalmazó vizek aránya meghaladja a 75%-ot. Az 1. sz. ábrán még ezeket is sűrű csíkozással tüntettem fel. Nagyobb összefüggő vasas terület van a Tiszántúlon az 50. és 51. sz. területegységnek a tiszamenti részén. A 48. sz. területegység Debrecentől K-re és DK-re levő része ugyancsak ilyen. A Dunántúlon igen vasas vizeket találtunk a Dráva völgyén kívül Győr környékén és a Kisduna — Bábca közti területen, valamint Nagyatád környékén és a Somlói-hegy körül fekvő községekben. Kiterjedést- illetőleg a Dunántúlon jóval kisebb az a terület, amelyen a túlságosan vasas vizű kutak aránya meghaladja a 75%-ot, mint az ország keleti felében. Érdemes volna hidrogeológusainknak a vasasság kérdésével komolyan foglalkozni, s azonkívül valamelyik tudományos kutató intézetünknek is, ahogy a felszín alatti vizek minőségi vizsgálatának kérdésével a VízgEzdálkod.ási Tudományos Kutató Intézet foglalkozik. Be kellene rendezkedni módszeres és rendszeres vízvizsgálatra. Jelenleg az Országos Közegészségügyi Intézet ún. gyorsvizsgálati módszerével történik a vizsgálat, még pedig nem a fúrás helyszínén, hanem az intézet budapesti laboratóriumában, nincs mélységbeli vízmintavevőnk, s azt sem mindig tartják be, hogy a kútszabványnak megfelelően, vagyis szivattyúval vegyék a vízmintát. Mint már mondottam, azokon a területeken, ahol nagyobbrészt csak igen erősen vasas vizű kutakat lehet létesíteni, azért tart cm gazdaságos megoldásnak a vízműves vízellátást, mivel ott a vízmű megépítése után feleslegessé váló, addig használatban volt kczkutak éppen vizük nagymérvű vasassága miatt nem képviselnek nagy értéket. Más a helyzet azonban azokon a területeken, ahol 100—150 m-nél kisebb mélységből kifogástalan minőségű víz vehető ki. Ott, ahol a kutak zömének vastartalma nem haladja meg literenként a 0,5 mg-ot, a törpe vízmű építése nem gazdaságos, mert a feleslegessé váló eddigi közkutak teljes értékűek és így a törpe vízműre való áttérés nagy érték megsemmisítésével jár. Legkedvezőbb a helyzet vasasság szempontjából a Dunántúlon a 18., 13., 17., 5. és 1. sz. területegységen, a Duna-Tisza-közén a 37. és 43. sz., a Tiszántúlon pedig a 48/4. és 51. sz. területen.