Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - XIV. Lászlóffy Woldemár: Az árvíz előrejelzése

Az árvíz előrejelzése 187 I. táblázat — Tableau /. \z árhullámok átlagos levonulási i<>je iiiipokban' Temps moyen de la propagation des ondes de crue en jours

1 Honnan? — De Bées Hová? ' j Passau Lm

z Vienne Jusqu'à Budapes Rajka 2—4 2 -3 1 0,25—0,5 Budapest 3—8 3 7 3—5 2—4 — Mohács . 7—9 6—8 j 6—7 4 -7 2 4 1 Az also határok kisebb és közepes, a felső határok a rendkívüli árvizekre vonatkoznak. — Les limites inférieure

ч se rapportent aux crues faibles et moyennes, les. limites supérieures aux crues exceptionnelles. Mivel a táblázat fejében feltűntetett legtávolabbi állomásra, Passaura, is készíthető 0,5—1 napos előrejelzés, első pillanatra azt .gondolnók, hogy a vízállásjelentések alapján a magyar Felső-Dunára .... 5 napra Budapestre 8 Mohácsra .... : 10 ,, előre megadható a várható vízállás. Nyomban hangsúlyozzuk, hogy erről a gyakorlatban semmiképpen sem lehet szó. Mi ennek az oka '? Elsősorban az árhullám alakulását befolyásoló tényezők nagy száma, azután hatásuknak az időben erősen változó súlyú. Végül — mint később látni fogjuk az, hogy bizonyos hatótényezők ma még egyáltalán nem vehetők figyelembe. A Duna vízgyűjtője hatalmas'és változatos terület. A folyam vízrendszeréről az 1. ábra ad áttekintést, amelyen függőleges irányban az egyes folyók ill. folyószakaszok hosszát, egyesülésük helyén pedig vízszintes irányban vízgyűjtőterületük nagyságát mértük fel. Feltüntettük továbbá a Duna kilométer-szelvényeit is : a torkolattól mért távolságokat. Az ábráról közvetlenül leolvasható, hogy a fontosabb mellékfolyók mekkora területet kapcsolnak be a Duna vízgyűjtőjébe. így pl. az Iller 1/

3-ával, a Lech és az Isar r/

4-0ve 1 növeli a Dunába ömlésénél a vízgyűjtőterületét.. Az /лп beömlésénél kereken 50%-kal növekszik a vízgyűjtőterület. A Morvának az Innével csaknem egyenlő nagyságú vízgyűjtője viszont ismét csak 25%-át jelenti a Duna Dévényig megnövekedett vízgyűjtőjének. A vízgyűjtőterület nagysága azonban nem elég ahhoz, hogy a mellékfolyóknak a hatását kellően figyelembe vehessük előrejelzési feladataink megoldásában. A domborzati viszonyokat is számba kell vennünk. A tengerszint feletti magasságlói függ (lalán elsősorban) a csapadék mennyisége és halmazállapota, — bizonyos mértékig — a völgyek és yölgyóldalak lejtése (és a vizek ezektől függő összegyülekezési sebessége), sőt a felszín csupasz, beerdősült vagy megművelt volta. A Felső-Duna jobbparti mellékvizeinek vízgyűjtője jelentékeny részben magashegység. Az Alpesek északi falába ütköző atlanti légáramlatok bőséges csapadékkal öntözik ezeket a területeket. Ezért a Duna árvizét többnyire a jobbparti mellékfolyók áradása okozza. Rendes körülmények között a legnagyobb