Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - X. Károlyi Zoltán: A jövőben mértékadó dunai árvízszint megállapítása

A JÖVŐBEN MÉRTÉKADÓ DUNAI ÁRVÍZSZINT MEGÁLLAPÍTÁSA KÁROLYI ZOLTÁN a műszaki tudományok kandidátusa 627.15:627.514 Az 1954 júliusi dunai árvíz mind magasság, mind tartósság tekintetében lényegesen meghaladta a rendszeres vízmércemegfigyelések óta észlelt legnagyobb jégmentes árvizeket. Az árvédelmi töltések méretei néhány helyen elégtelennek bizonyultak, és tönkremenésükkel a szigetközi árvízpusztítást idézték elő. Az egész országot érzékenyen sújtó árvízkatasztrófa a kár elszenvedésén és a védekezés tetemes költségén kívül sok tanulságot nyújtott a szakembereknek, de egyúttal felvetette azt a rendkívül fontos kérdést, milyen módon építsük ki árvédelmi műveinket, hogy hasonló katasztrófa bekövetkezésének elejét vegyük, milyen magas legyen a mértékadó árvíz szintje és mennyi legyen a töltésmagasság biztonsági mérete. Az elégtelen méretű töltések erősítése kétirányú lehet : a töltés magasítható és szélességi mérete is növelhető (padkákkal). A töltés magasításával természetszerűleg együttjár a talpszélesség növekedése, tehát az altalajon való átszivárgás (buzgárosodás) veszélyének csökkenése is. A töltésszelvény méreteinek megállapítása töltésszivárgási, talajmechanikai és egyéb vizsgálatok alapján történik. Ez nem tartozik ennek a tanulmánynak a kereteibe, amely csupán a töltések magtissági méretének meghatározásával foglalkozik. Ezeknek a kérdéseknek a tárgyalásánál külön figyelemmel kell lennünk arra, hogy a Duna Rajka és Szob között határfolyó, és ezért a töltések magassága csak nemzetközi megállapodás alapján módosítható. Szükséges ezért, hogy a töltések magassága lehetőség szerint mindkét oldalon egyforma legyen. Â mértékadó töltésmagasság nemzetközi vonatkozásban felső határt jelent, amelynél magasabbra egyik fél sem építheti a töltést. A kérdés megoldását két részben tárgyaljuk : 1. Megállapítjuk azt az árvízszintet, amelyen az 1954 júliusi árvíz tetőzött volna, ha szakadások nem következtek volna be-és ebből a célból vizsgáljuk a szakadásokon kifolyt víz mennyiségét, az elöntött területek nagyságát és a visszavezetett vízmennyiséget. 2. Elemezzük az árvíz jelenségeit és kutatjuk mindazokat a körülményeket, amelyek egy jövőbeni maximális árvíz magasságát befolyásolhatják : így a mellék-