Vízügyi Közlemények, 1955 (37. évfolyam)

1-2. füzet - IX. Lászlóffy Woldemár-Szilágyi József: A dunai árvíz alkalmával végzett vízhozammérések tanulságai és eredményei

Az árvízi hozamméréseik, 113 megelőzi a vízállás tetőzését, ami különben a 2. ábrán látható hurok alakú görbéből is világos. A két maximum időbeni eltolódása különösen Mohácsnál jelentékeny. Ennek a Dráva-torok fölötti szük ártér lehet az oka, amelynek hatása az árvizek Mohácsig terjedő jelentékeny duzzasztásában nyilvánul. Minél kisebb azonban a vízszínesés, annál tágasabb a Q — f(H) hurokgörbe, és annál nagyobb az időbeli eltérés a vízhozamok és vízállások tetőzése közt. Az árhullámképek egymásközti összehasonlítása a vízmérések további ellenőrzésére is medot ad. Az egymás alatti szelvényekben lefolyt víztérfogatok egymással jó összhangban vannak. Összehasonlításul felraktuk — az osztrák vízügyi szolgálat által rendelkezésünkre bocsátott vízhozamgörbe segítségével — a bécsi szelvény árhullámképét is. Ezek szerint az árhullám ideje alatt a Duna teljes vízszállítása a különböző szelvényekben 12,6—12,8 milliárd m

3 volt. A lefolyási görbe alapján következtethetünk az árvizes időszak lefolyási hányadára is. A Bécs fölötti vízgyűjtőterületre július 7 — 12 között lehullott csápadék mennyisége a VI. mellékleten közölt térképről lemérve mintegy 12,03 milliárd m

3 volt. A lefolyási görbe alapján feltehető, hogy a csapadék felszínen lefolyó része július 8 és augusztus 5-e között haladt át a bécsi szelvényen és összesen 8 Vízügyi Közlemények — 9-5 2. ábra. Az árvízi mérések adatai világosan mutatják az áradás és apadás hatását a sebesség és a vízhozam alakulására. (A pontok mellé írt kis számok a napokat jelölik) Fig. 2. Flood discharge measurements clearly show the effect of variation in slope at rising and falling stages on discharge. (Letters at the points give dates of measurement)