Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)
2. szám - XV. Szilágyi József: Az Erzsébet-híd roncsainak hatása a mederalakulásra
MAGYARORSZÁG VÍZRENDEZÉSI MUNKÁLATAIRÓL Irta : PICHLER JÁNOS 627.5 (439.1) Az ármentesítés, lecsapolás, vagy röviden vízrendezés, Magyarország vízügyi helyzetének alapja és magába foglalja a vízügyi munkák jelentős részét. Feladatai csak a Kárpátok medencéjének geológiai kialakulása és a meteorológiai, hidrológiai és morfológiai viszonyok ismeretében oldhatók meg helyesen. A műszaki felkészültségen kívül ismerni kell tehát a felsorolt tudományok megállapításait, valamint az illető vízfolyás vagy vízgyűjtőterület adottságait. Minden vízgyűjtőterületnek megvannak a többitől eltérő jellemző sajátságai. Minden vízfolyás egyéniség, amelyet számtalan természettudományi tényezővel igyekezünk jellemezni, meg kell azonban állapítanunk, hogy munkáinkhoz nélkülözhetetlen a vízfolyások természetének hosszabb idejű megfigyelése. A Vízügyi Közlemények fennállásának 75 éve alatt igen sok értékes tanulmányt közölt Magyarország vízügyi viszonyairól. Most, amikor a jubiláris számban összefoglalom a vízrendezés problémáit, azt tartom helyes útnak, ha az eddig végzett munka hatalmas eredményeire alapozva vázolom a jelen munkásságot és a jövő feladatait. Meg kell azonban emlékeznem azokról a problémákról is, amelyekkel kapcsolatban ezt a nagyjelentőségű munkát hozzá nem értésből, tévútra csúszott tudományosságból, esetleg árvíz- vagy aszálykárból kifolyó türelmetlenségből vagy más okból, gátló kritika kísérte. A Vízügyi Közlemények mint az alkotó munka őre, mindig hathatós védelmet nyújtott a támadások ellen és lehetővé tette, hogy az „Alföld elsivatagosításának" és a „szikesedés elősegítésének" vádjai, valamint „az ármentesítés befejezésének" jelszóként való hangoztatása hosszabb időre ne akadályozza meg a vízimunkálatok építését és fejlődését. Tudomásul kell venni, hogy jelenlegi felkészültségünk nem elégséges sem a beruházás, sem a védekezés vonalán és így múlhatatlanul szükséges vízrendezésünk mindegyik ágának fejlesztése. E nélkül a vízhasznosítás fejlesztése még kockázatosabbá teszi a vízügyi helyzetet, könnyebben következik be és nagyobb mértékű a vízkár, amely a mezőgazdaság és az egyéb népgazdasági ágazatok előrehaladottabb befektetései miatt is - egyre nagyobb értékeket sújt. I. A VÍZRENDEZÉSI MUNKÁLATOK FELADATAI ÉS AZ EDDIGI ÉPÍTKEZÉSEK A honfoglaláskor a Kárpátok medencéjében mintegy 25 ezer km- nagyságú területet foglalt el a vizek birodalma. Ezen a területen tehát emberi beavatkozás nélkül nemcsak földművelés, hanem békés település is lehetetlen volt. A lakosság gyér száma miatt nem is volt rá akkoriban szükség. A későbbi századokban, bár egykori feljegyzések szerint egyes helyeken építettek egy-egy helyi töltést, csator29* 4-7
