Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - X. Dr. Lesenyei József: A soroksári Dunaág vízminőségi vizsgálata

222 Lesenyei József nősen a Duna áradása idején — lényegesen kisebb, mint a nagy Dunáé. Ez természetesen nincs ellentétben azzal a megállapítással, hogy a Dunaág kezdeti szakaszán, — a tápzsiliptől a Gubacsi hídig — igen nagy az iszaplerakódás. Bár a tápcsatornában mérséklődik a dunavíz sebessége és megindul az ülepedés, a Dunaágban a'sebesség tovább csökken, csökken a hordalékmozgató erő és további lerakódások keletkeznek. A Dunaágba bebocsátott víz tehát a kezdeti szakaszon veszít iszaptartalmából. A budapesti szakaszon azonban még számos szennyvízbetorkollás befolyásolja a víz minőségét. Ezek a következők : 1. A balparton a Budapesti Vásártelep számos közterületi víznyelője van — részben közvetlenül, részben kis szivattyútelep közvetítésével — a Dunaágba bekötve. Ezek a bekötések csak csapadékvizet szállítanak, azonban nagyobb záporok alkalmával tekintélyes mennyiségű szennyezést juttatnak a Dunaágba. 2. Az Illatos-árok betorkollása. Az Illatos-árok voltaképeni rendeltetése az, hogy Kőbánya kis részének, valamint a külső Ferencváros egy részének csapadékvizeit összegyűjtse és a Dunaágba bevezesse. A gyakorlatban azonban — meg nem engedett módon — a X. ker. Gyömrői úti mellékgyűjtőjében, valamint a X. Szállásutca környékén összegyűlő szennyvizek visszaduzzasztása révén tekintélyes mennyiségű szennyvíz kerül az Illatos-árokba, amelynek vizét bolgár kertészek több helyen visszaduzzasztják és öntözésre használják fel. A visszaduzzasztás folytán a víz minősége erősen romlik. A Dunaágba az Illatos-árok révén bejutó szennyvíz összetételét az I. táblázat adatai mutatják. 3. Soroksári út 123. sz. alatt van a Dorogi Szénfeldolgozó Vállalat, budapesti telepe, ahol a Budapesten összegyűjtött kátrányt víztelenítik és durva lepárlásnak vetik alá. A kátrány víztelenítésénél elfolyó szennyvíz kátrány- és fenoltartalmú. Az üzemben lévő kátrányfogó nem működik kifogástalanul és ezért kátrányosfenolos szennyvizek folynak el a telepről egy nyílt árokba és onnan a pesterzsébeti Ságvári Endre-utca vonalában a Dunaág felé tartó árokba. (Összetételüket lásd az I. táblázatban.) 4. Pesterzsébet egy részének szennyvizeit a Ságvári Endre-utca vonalában fekvő nyílt árok szállítja a Dunaágba. A szennyvíz mennyisége egy régebbi mérés szerint mintegy napi 600 m

3, összetételét az I. táblázat mutatja. Ebbe az árokba csatlakozik a 3. pontban leírt Dorogi Ipartelep kátrányos-fenolos szennyvize is. 5. A Gubacsi híd alatt a balpárton torkollik a Dunaágba az ú. n. Draschetelep mechanikai és biológiai eljárással tisztított szennyvize. A berendezés nem működik jól, a tisztított szennyvíz összetételét lásd az I. táblázatban. 6. A jobbparton van a Csepeli Papírgyár szennyvízbetorkollása. A papírgyár cellulóz gyártó üzemének szennyvizei a Nagy-Dunába kerülnek, a Soroksári Dunaágba a papírgyár üzemi szennyvizei jutnak, tekintélyes mennyiségű fekáliás szennyvízzel súlyosbítva. A szennyvíz összetételét az I. táblázat mutatja. A Csepeli Papírgyár csatornahálózatát áttervezik úgy, hogy a gyártelep összes, tehát papírgyári Vizei is a Nagy-Duna sodrába kerülnek. De jelenleg a papírgyár szennyvizei, bár elég nagy kiterjedésű, de igen nagy mértékben feliszapolódott földmedencéken át jutnak,nádasokon átfolyva, a Dunaágba. Külön fel kell hívnom a figyelmet a Dunaág ezen részének nagymértékű eliszapolódására. Jellemző, hogy ma már nem különböztethető meg az ú. n. Nagy- és Kis-Zsidó-sziget, az elválasztó mederágak már mind feltöltődtek. 7. A Dunaágat a legnagyobb mértékben a Pesterzsébet és Kispest városi és ipari szennyvizeit szállító Torontál-utcai főgyűjtőhöz, az ú. n. Népjóléti csatornához csatlakozó nyílt árok mintegy 25 — 30 000 m

3/nap mennyiségű szennyvize szennyezi. Különösen jelentős a szennyvíz nagy kátrány- és fenoltartalma, amely legnagyobbrészt a kispesti Vörös Csillag Traktorgyár és kisebb részben a Gránit Csiszolókoronggyár generátorainak szennyvizeiből ered. A szennyvíz általában barnásvörös színű, erősen kátrányos. Fenoltartalma, számos vizsgálat szerint, 20 és 70 mg/l között változik. A szennyvíz összetételét lásd az I. táblázatban. Az ebben a pontban ismertetett szennyvíz megtisztítása a Soroksári Dunaág vizének tisztántartása szempontjából alapvetően fontos. A jelenlegi tervek szerint a következő intézkedések révén oldható meg a kérdés : a) A kátrányos-fenolos szennyvizek eltávolítása céljából mindkét üzemben tökéletes kátránytalanítás után az egyértékű fenolok vízgőzdesztillációval eltá-