Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

2. szám - II. Babos Zoltán: Árvédelmünk fejlesztésének időszerűségéről

204 Babos Zoltán fejleszteni kell az árvédelmi szervezetet is, amelynek a megerősítendő töltésrendszeren az árvédekezést kell végrehajtania. Ezen a téren sürgős feladatként jelentkezik az árvédelmi távbeszélöhálózat átépítése és bővítése, valamint az árvédelmi anyagok tárolására alkalmas szertárak, üzemi épületek, munkásmenedékhelyek építése és az árvédelmi felszerelés továbbfejlesztése. Ezek a munkálatok tudomásom szerint részben már folyamatban vannak. A fejlesztési terv súlypontja a Tiszafüred felett mindössze 9 cm/km, innen lefelé pedig 3 cm/km esésű Tisza-völgyére kívánkozik, amelynek védővonalaihoz a hazai árterületek nagyobbik hányada tartozik, jóllehet a védővonalak ellen állóképessége itt a természettől kedvezőbb adottságok folytán (kötött altalaj és, egyes szakaszoktól eltekintve, eléggé megfelelő minőségű földanyag) nagyobb, mint az általában laza, vízáteresztő talajokra épített, gyengébb minőségű földanyagból készített dunai gátaké, és ugyanakkor a tiszai töltéseknek a Dunáénál tartósabb és magasabb árhullámokat kell felfogniok. A Tisza-völgy védővonalaiból 898 km (mintegy 78,6 millió m

3 földtérfogattal) a Tisza mentén, további 1639 km pedig (mintegy 83,9 millió ni

3 földtér,fogattal) a mellékfolyók mentén fekszik. Ezek összesen 2507 km hosszú árvédelmi töltést képviselnek, mintegy 162,5 millió m

3 földtérfogattal. A kisebb beruházási szükségletű, hazai legfelső szakaszán 30 cm km, Szaptól lefelé 8 cm/km esésű, összesen 418 km hosszú Duna völgyében nyilvántartott védővonalakból 575 km (mintegy 17,6 millió m

3 földtérfogattal) közvetlenül a Duna mentén, -148 km pedig (mintegy 14,9 millió mföldtérfogattal) a mellékfolyók mentén fekszik. Л Tiszavö'.ggvel szemben ezeknek összes hossza csak 1023 km, mintegv 32,5 millió m

3 földtérfogattál. Eszerint árvédelmi töltéshálózatunk az ország egész területén jelenleg összesen 3530 km terjedelmű, 195 millió m

3 földtérfogattal. A számítások szerint ennek az árvédelmi rendszernek a fentieknek megfelelő megerősítése az 1950. évi műszaki tervek és költségvetés szerint a következő beruházási szükségletekkel jár : a) A Tisza és mellékfolyói mentén lévő védővonalak fejlesztése, mintegy 20 millió m

3 földmozgósítással 210 millió l-'t b) A Duna és mellékfolyói mentén lévő védővonalak fejlesztése, mintegy 10 millió m

3 földmozgósítással 117 ,, ,, c) A jelenlegi árvédelmi távbeszélőhálózat átépítése és bővítése úgy, hogy a követelményeknek megfelelően elérje a 870 állomással rendelkező összesen 5500 km vonalhosszúságút 6 „ „ d) Árvédelmi felszerelés kiegészítése, szertárak, üzemi épületek építése stb 17 „ _ ,, Összes beruházási szükséglet .... 350 millió Ft Eszerint meglévő töltéshálózatunk említett, mérsékeltebb biztonságot nyújtó megerősítése végett a jelenlegi földtérfogatot 15,7%-kal kell növelni. Erre a földmozgósításra főként a gátak magasítása és ezzel együttjáró szélesítése céljából van szükség. Hangsúlyozandó, hogy ez a beruházási szükséglet csak a mai állapot szerinti árvízi helyzethez mérten kívánatos biztonság elérését célozza, tehát az árvízszintek jövőbeni változásaival, eltolódásaival nem vet számot. Éppen ezért, mint elérendő legkisebb követelményt kell minősíteni, melynek megvalósításával, létérdekei túlzott kockáztatása nélkül, tovább nem várhat az ország. Az űrvédelem fejlesztésének-ellenzőiről Századfordulónk eleje óta többször elhangzott már innen-onnan az a kijelentés, hogy az ármentesítéseket is magukban foglaló vízrendezéseknek a kora hazánkban már lezárulóban van és a vízhasznosításoknak kell előtérbe lépniök. Elvétve még szakkörökben is hajlandóság mutatkozott arra, hogy az ármentesítés nagy művét befejezettnek nyilvánítsák azért, mert a védőművek megépítése után — látszólag — ezen a téren jelentékenyebb munkák szükségességével, az akkori helyzet szerint,