Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
2. szám - I. Jolánkai Gyula: Duna-tiszaközi hajózható, öntöző- és vízierőtermelő főcsatorna
Duna—Tiszaközi főcsatorna 193 vízbeeresztő zsilipet legalább két nyílással ki kell bővíteni, az ugyanott lévő kéL — földdel betöltött — turbinanyílásba a gépészeti berendezést be kell szerelni és legalább egy további turbinaegységet kell telepíteni. A Soroksári Dunaág hajózható medrét a Gubacsi-híd és a Duna-Tisza-csatorna dunahafaszti kitorkolása között kotrással szélesíteni kell. A 3 éves tervben Dunaharaszti és Sári községek, között létesített ú. n. félszelvényű Duna-Tisza-csatorna medrét a 2/b ábrán látható szelvénynek megfelelően ki kell szélesíteni és mélyíteni. Sári község és a Gyón község határában — a Lampl—Hallóssy-féle Dunaharaszti—Kecskemét—Űjkécske vonalozású, magasvezetésű Duna-Tisza-csatornán — lervezett zsiliplépcső helye között а nyomvonal megegyezik az említett Duna-Tisza-csatorna tervezett nyomvonalával. A tervezett zsiliplépcső helyén (1. vízlépcső) azonban csupán egy aknás hajózsilipet (I. hajózsilip) kell építeni 85x12 m hasznos alapterülettel és 12,3 m emelési magassággal. Ugyanitt létesülne a hazánkban egyedülálló nagyságú, 100 m 3/s teljesítőképességű szivattyútelep H mn n = 12,8 m emelőmagassággal, 15 300 kW hajtóerő-igénnyel. Az I. hajózsiliptől kezdve a csatorna nagyjából a 110 m A. f.-i szintvonalat követi délkelet felé, mintegy 10 km hosszúságban. Itt hatalmas félkörben halad a duna-tiszaközi hátság nyergén, északnak fordul és 5 km-re megközelíti Kecskemétet. Majd keleti irányban halad a Tiszaug községgel szemben lévő holt Tiszakanyar felé és ettől 6 km-re a hirtelen eső terepre jut. Itt létesül 106,5— 107,0 m A. f. vízszínnel az 1300 ha területű felső napitározó, amelyből magas fel2. ábra. A magasvezetésű többfeladatú csatorna hossz-szelvénye és keresztszelvénye Fig. 2. Longitudinal profile and standard cross section of the multiple purpose lock canal 13 Vízügyi Közlemények S-3