Vízügyi Közlemények, 1950 (32. évfolyam)

3-4. szám - IV. Szemle

208 Trümmer—-Babos 80 m

3/sec vízhozamnál is hajózható. Ezzel a feltevéssel tehát 130—80 = 50 m

3/sec vízhozam állana rendelkezésre, amellyel összesen 200 000 kat. hold volna tarozás nglkül öntözhető. A vizsgált 50 év folyamán észlelt legkisebb áprilisi vízhozam 287 m

3/sec volt. Felhasználható volna : 287—100 = 187 m

3/sec, amivel 485 millió m

3 víz volna tárolható és ezzel további 146 000 kat. hold öntözhető. A legkisebb április havi középvíz az előzőnél jóval nagyobb eredményt ad : 430 m

3/sec hasznosítható vízhozamot, s ennek összegyűjtésével 337 000 kat. holdat lehetne öntözni. b) Tiszapolgár. A legkisebb víz — 186 cm 46 m

3/sec vízhozammal. Mint látható, ebből a hajózás vízszükséglete sem telik ki, tárolás nélkül tehát egyáltalán nem lehet öntözni. A legkisebb áprilisi vízállás — 76 cm, 185 m

3/sec vízhozammal. Ebből tározható 220 millió m

3 víz, ami 66 000 kat. hold öntözését biztosítja. A legkisebb havi középvízállás 25 cm, 360 m

3/sec vízhozammal. Tározható volna : 673,9 millió m

3 víz és öntözhető 203 000 kat. holdnyi terület. Drávavölgy. A legkisebb víznél a hajózás miatt semmit sem lehetne kivenni. A legkisebb áprilisi vizet vizsgálva is arra az eredményre jutunk, hogy a Drávának áprilisban elvezethető vízfölöslege nincsen. Az eredményeket az alábbi kimutatás foglalja össze : 2. sz. kimutatás Az öntözési idényben Az öntözhető terület kiterjedése Vízfolyás legkisebb vízhozam hajózási víz öntözésre marad tározás nélkül április havi tározással összesen m

3/see ezer kat. hold Dunavölgy .... Tiszavölgy . .. Drávavölgy ... 1160 130 255 1078 -100 255 82 30 328 120 345 337 673 457 Összesen .. 1545 1433 112 448 682 1130 Kimutatja a tanulmány azt is, hogy a 3 főfolyónak egyidejű legkisebb vízhozama' az öntözési idényben 1935. év augusztusában fordult elő és belőle összesen 332 m

3/sec lett volna öntözésre fordítható, tehát 220 m

3/sec-mal több, mint a fenti érték. De ezt a vízhozamot csak akkor lehetne hasznosítani, ha a három folyó vizét egymás völgyeibe át tudnók vezetni. Második számítási csoport Ennél a csoportnál a szerző mindegyik vizsgált vízmércére kikereste az 1891—1940-es időszak öt egymásutáni évtizedének szűkebb öntözési idényére vonatkozó legkisebb havi középvízállásait és kiszámította a fenti 5—5 érték havi átlagát. Ilymódon egy képzelt öntözési idényhez jutott, amelynek hónapjaira megvoltak a középvízállások (vízhozamok). Ezekből számította ki a