Vízügyi Közlemények, 1949 (31. évfolyam)
1-2. szám - VII. Víziügyek a dunai államokban
VÍZI Ü G Y E К А 1) ü N А I Á L L A О К В А N. CSEHSZLOVÁKIA. А z Elba, az Odera és a Duna víziösszeköttetése és hajózhatósága. C.D.U. 626.1 + 836 (437,6). (Smetana, Jan, prof.: Prüplavní spojeni a splavnost fele Labe, Odry a Dunaje. — A „Pia. vební Cesty D-unaj - Odra -Labe'' folyóirat könyvtára, 15. füzet. Prága, 1948. — 70 old., 13 ábra. Orosz ós francia kivonattal.) Az ismertetendő kiadvány a tervezett Duna-Odera-Elba csatorna és az érintett három folyó hajózhatóságát hasonlítja össze, illetve azt vizsgálja, hogy a tervezett csatorna teljesítőképessége ós az említett folyók hajózóviszonyai kölcsönösen összhangban vannak-e. A kérdés tulajdonképpen egy része annak az óriási műszaki és gazdasági feladatnak, hogy mily módon oldható meg a Fekete-tenger és a Balti-, illetve Északitenger nagyteljesítményű átmenő viziúttal való összeköttetése. A csehek által propagált és a kiviteli tervezés stádiumában lévő Duna—Odera —Elba csatorna a szóbanforgó problémát a Csehszlovákia területén kiépítendő háromágú víziút révén oldja meg, amelynek középpontja a morvaországi Pferov városa. (1. ábra). A tervezett csatornát jellemző főbb távolságok a következők: .4 Balti-tenger és a Fekete-tenger összeköttetése: Szczecin —Kosel —Pferov—Dévény —Szulina 799 + 2036 - 2835 km, ebből az Odera —Duna összekötő víziút 309 km, vagyis az egész távolság 10,9%-a. Az Északi- és a Fekete-tenger összeköttetése : Hamburg — Pardubice —Pferov —Dévény —Szulina 1025 + 2036 — 3061 km. ebből az Elba —Duna összekötő víziút 313 km, vagyis az. egész távolság 10,2%-a. Ugyanez az összeköttetés a Rotterdam— Magdeburg—Pardubice útvonallal 3461 km, amiből a tervezett összekötő víziútra 9% jut. A megépítendő háromágii hajózócsatornából a Duna —Odera-csatorna a fontosabb, amely északon az Odera csatornázott szakaszából, a lengyelországi Kosel helység mellett indul ki és a közvetlen tengeri összeköttetésba bevonja Csehszlovákia egyik legfontosabb iparvidékét, a moravská-ostravai szénmedencét. Az Elba felé irányuló összeköttetés jelentősége nem vetekedhetik az említett csatorna jelentőségével és ezért az építkezés sorrendjében is első helyen a Duna—Odera-csatorna megvalósítása szerepel. Csehszlovákia szóbanfoi'gó csatornaépítési tervével, amely egész Európát és bennünket magyarokat is különösen érdekel, a Duna —Odera —Elba csatorna-társaság kiadványai nyomán még részletesen és különböző szempontokból foglalkozni fogunk. Ezért a tanulmányból elsősorban a forgalmi kérdéseket és az említ ett folyók jelenlegi hajózóviszonyait tárgyaló részeket emeljük ki. Amint már említettük, az Odera — Duna-csatorna, az Oderából Koselnél indul ki, ahol a víztükör magassága 165,37 m (2. ábra). A 279,0 m magasságú gerinctartányt a 104. km-ben éri el, a 153. km-ben érinti Prerovot (itt a tükörmagasság 221 m), majd déli irányban továbbhaladva a 309,4 km-ben, illetve 136,7 m tengerszintfeletti magas-
