Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)
3-4. szám - I. DR. BENEDEK JÓZSEF, BENEDEK PÁL †
20(5 BENEDEK PÁL adatokat, melyeket fölényes biztonsággal, könnyedséggel, s mindig önálló módszerrel old meg. A békésszentandrási duzzasztómű tervezéséhez szükséges vízrajzi kérdések megoldásával kapcsolatosan írt tanulmánya 1 világirodalmi visszhangot keltett. Mielőtt további újabb feladatokat bíztak rá, a főosztály nyugateurópai tanulmányútra küldi, ahonnan értékes tapasztalatokkal, újabb ismeretekkel és megerősödött alkotóvággyal érkezik haza. 1937-ben az akkor felállított Öntözésügyi Hivatal tervezési osztályába nyert beosztást, ahol először a Hortobágy-Berettyó főcsatornával, később a tiszai duzzasztómű vízrajzi előtanulmányával foglalkozik. Kárpátalja visszatérte után a hegyvidéki tárolásnak és a vízierők hasznosításának kérdéseiben úttörő édesapja nyomdokaiba lép. Kárpátalját 1939 tavaszán még az erdőkben rekedt orvlövészek veszélyeztetik, amikor őt már elsőnek ott találjuk a Tarac völgyében édesapja térképvázlataival kezében, amint a tárolási lehetőségeket kutatva fáradhatatlanul egyedül járja a még hóborította hegyeket és völgyeket. Most még fokozottabb energiával lát munkának, mintha érezné, hogy sietnie kell. mert a Gondviselés esetleg nem engedi meg, hogy elképzeléseit megvalósítsa. A tiszai nagy öntözőrendszer öntözővízszükségletének hegyvidéki tárolással való kielégítésére keresi a legjobb megoldást, közben azonban a hivatala közvetlen érdekén kívül eső különböző más országos feladatok megoldása is szeme előtt lebeg: a vízierő. a hajózás és a hegyvidéki tárolással kapcsolatos tiszai árvízcsökkentés. A Kárpátaljával megnagyobbodott Csonka-ország legalkalmasabb és legnagyobb tárolási lehetőségének, a taracvölgvi tárolómedencének általános eszmei tervét dolgozta ki és irányítása alatt megkezdődtek a földrajzi vízműtani és földtani előmunkálatok. Amikor Észak-Erdély és a keletmagyarországi részek visszatértek, hozzáfog a minden eddigi lehetőséget felülmúló visóvölgvi tárolás kidolgozásához, melynek gondolatát még édesapjától örökölte. A gondolatból nagyszabású eszmei tervet dolgoz ki, amelyet később a Mérnöki Továbbképző Intézetben ismertet. 2 1941-ben a Vízrajzi Intézet vízerőtanulmányi csoportjának élére kerül, majd a most már sürgető szükséggel fellépő vízerőkutatás céljából felállított önálló m. kir. Vízerőügyi Hivatal főnöke lesz. 1941. október végén értékes és mélyenszántó előadást tart a Magyar Mérnök és Építészegyletben ,,Vízierőink tervszerű kihasználásának energiai-gazdasági vonatkozásai" címmel. Rendkívüli tetszést aratott előadását már a betegséggel küzdve tartotta meg. Ezután szervezete leromlik s műszaki tanácsosi kinevezése már a betegágyon éri. Élete egyik munkacélját a visóvölgvi zárógát megvalósulásában látta, s többször említette, hogy itt egy kis márvány táblával szeretne édesapjának emléket állítani. Adja Isten, hogy a nagy mű egyszer megvalósuljon s hirdesse a magyar vízimérnöki kar e két kiváló tagjának, az apának és a művét továbbfejlesztő fiának emlékét és önzetlen hazafias munkásságát! 1 A Hármaskörös középvizeinek természete. Vízügyi Közlemények, 1935. évi 3. szám. 2 Hegyvidéki nagyobb vízíerőink, különös tekintettel a tarozásra. A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai I. kötet, 3. tüzet.
