Vízügyi Közlemények, 1942 (24. évfolyam)

1-2. szám - XVI. vitéz Becske Kálmán: Budapest és környékének csatornázása

BUDAPEST ÉS KÖBNYÉKÉNEK CSATORNÁZÁSA 193 Soroksár és Pestszentimre szennyvizeivel együtt Csepelszigeten keresztül Csepel község szennyvizeivel együtt a Dunába való kitorkoltatása. Wekerle-telep csatornázása elválasztó rendszer szerint már meg van oldva. Csapadékvizei nyilt árkokon át az Illatos-árokba, szennyvizei a Soroksári-úti csatornába vannak bekötve. Pestszentlőrinc és Pestszentimre községek még nincsenek csatornázva. A minisztérium által készített tervezet szerint mindkét község közös főgyűjtővel Pestszenterzsébethez csatlakozva volna csatornázandó. E tervezet szerint a csatornázás úsztató rendszerű volna, azonban szó lehet elválasztó rendszerről is, mikor a csapadékvizek továbbra is nyitott árokhálózaton át nyernének levezetést. A csatornázandó terület együttesen mintegy 750 ha. Soroksár 4083 ha területéből mintegy 400 ha-t kell csatornázni. Jelenleg semmiféle csatornázása nincsen. Csapadékvizei a felszínen nyernek levezetést, részben a Nagy mocsár-árok útján, részben közvetlenül a Soroksári Dunaágba. Csatornázását úsztató rendszer szerint kellene megoldani. A csapadékvizek vészkiömlőkön keresztül közvetlenül a Soroksári Dunaágba, szennyvizei ötszörös hígításig a pestszenterzsébeti főgyűjtő kitorkolásálioz jutnának szabad eséssel. A község déli, mintegy 180 ha nagyságú területéről a szennyvizeket eg}' átemelő telep emelné át a fentemlített szabadesésű csatornába. 1 ecsés községnek szintén nincs csatornázása. Felszíni vizei a Nagy-lecsapoló árokba folynak s azon keresztül a Dunaágba. Csatornázásának megoldása elválasztó rendszer szerint gazdaságosabbnak látszik. A csapadékvizek a mai módon nyernének levezetést, a szennyvizeket pedig biológiai tisztítás alá kell majcl vetni. Csepel község általában nincs csatornázva. A Vámmentes kikötőnek és Weiss Manfréd-gyárnak saját csatornája van. A község általános csatornázási terve most készül. К szerint a csatornázás úsztató lesz, a csapadék- és szennyvizek a Dunába torkolnak szabad eséssel, magas Dunavízállás esetén pedig egy szivattyútelep közvetítésével. Említettem már, hogy a Soroksári Dunaág mentén fekvő városok és községek, nevezetesen: Pestszenterzsébet, Kispest, Pestszentlőrinc, Pestszentimre és Soroksár szennyvizeit ötszörös hígításig műszaki szempontból célszerű volna a Csepelszigetre vezetni és közös kitorkolással a szigeten lévő és a jövőben még létesítendő vízművek kútjai alatt kitorkoltatni a Dunába. Albertjaira község csatornázásának terve — külön dunai kitorkolással és szivattyúteleppel — már elkészült. E szerint a terv szerint a mintegy 200 ha-nyi csatornázandó terület úsztató rendszer szerint a főváros Kelenföldi szivattyútelepének felhasználásával lesz csatornázva. E rendszerbe kapcsolódna be Budafok északi részének mintegy 70 ha nagyságú területe is. Budafok város 1258 ha-nyi területéből 46 ha nagyságú terület már csatornázva van. Jelenleg úgy a szenny-, mint a csapadékvizek közvetlen kitorkoláson át folynak a Dunába. A jövőben 470 ha volna csatornázandó úsztatórendszer szerint. E területből 70 ha Albertfalva csatornázásával közösen oldható meg. A város általában magasan fekszik és így szabad eséssel, átemelés nélkül vezethetők le a szenny- és csapadékvizek a Dunába. Csupán a Dunapart közelében lévő kis terjedésű terület vizeit kell magas Dunavízállás esetén átemelni. Vízügyi Közlemények.