Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

3-4. szám - VII. Vendl Aladár dr.: Földtan és ivóvízellátás

FÖLDTAN ÉS IVÓVÍZELLÁTÁS 42 Я A perm végével hazánk területe süllyedni kezdett. Tenger borította el és a mezozoi tengerteknőnek, a Thetysnek részévé vált. Hazánk belseje egészen a krétakori hegyképző mozgások megindulásáig lényegileg tengerrel borított geoszinklinális jellegű terület volt. A Bakony triászában szárazföldi képződmények nincsenek. A maghegységek a felső triászban a medence északi szélén lévő szárazulathoz csatlakoztak. Szárazföldi eredetű tarka keuper a Biharban és a Mecsekben is mutatkozik. Az alsó liász a peremi részeken szintén szárazföldi eredetű s több helyen széntelepeket tartalmaz. A medence délkeleti szélét az ú. n. „keleti szárazulat" határolta. A jura középső részében kezdődött meg újból a terület erősebb süllyedése. A Dunántúli Középhegység triász- és jurakori üledékei a geoszinklinális belsejében, azaz szárazföldtől távol leülepedett kőzetek. A triászban érte el a tenger legnagyobb mélységét, bár ekkor is csak (aránylag) csekélyebb mélységű volt. Az alsó kréta kezdetén a terület kezdett emelkedni. A krétaidőszak legfontosabb eseménye a Kárpátok belső hegyláncának a felgyűrődése. Ez a hatalmas hegyképző mozgás lényegében a krétában be is fejeződött. A későbbi — harmadkori — redőzés kisebb mértékben a Kárpátok külső öveiben alakult ki. A krétakori hegyképződés folyamán hazánk területének belső magja, a ,,magyar tömb" és a körülötte képződött redőzött terület kiemelkedett abból a tengerből, mely a középkoron át csaknem állandó geoszinklinálisként terült el és hozzáforrt a „keleti szárazulat"-hoz. A kiemelkedés, és ezzel karöltve a tenger kiszorulása, nem egyidejűleg s nem egyenlő mértékben ment végbe az egész területen. A kréta végén azonban a magyar tömb már teljesen kiemelkedett. Tehát az óharmadkor elején az Alföld helyén hegység emelkedett, rajta már a felső krétából a harmadkorba átvezető időszak óta elég erős felszíni pusztulás ment végbe s a hegység tömött mészkövei karsztosodtak. Majd a hegység egyes részei vetődések mentén pásztákban kezdtek süllyedni. Egyes részek mélyebbre süllyedése folytán a harmadkor tengere a mélyebb területeket elborította. Az egyenlőtlen mozgások következtében néhol újabb területeket borított el a tenger, máshol — a magasabban maradt területekről — visszahúzódott. Végre az Alföld egész területe annyira süllyedt, hogy tenger borította el. A mediterrán időben ez a tenger még összefüggött a nagy tengeri medencékkel. A legfontosabb mozgások időszaka a középső miocén eleje volt. Ekkor vált a medence dél felé tekintélyesebbé. A Kárpátok övén belül lévő vulkánok működése javarészben a középső miocén magasabb részében játszódott le. A süllyedések vetődések mentén mentek végbe. A szarmata időszakban helyenként emelkedések történtek és a félig sósvízű szarmataüledékek között több helyen szárazföldi eredetű kőzetek és törmelékkúpok rakódtak le. A mediterránkori magyar tenger a déli Földközi-tengerrel teljesen összefüggött. A szarmata elején a Bécsi-medencétől hazánkon át az Aral-tóig húzódó öböl képződött. Vize fokozatosan kiédesedett. A pliocénban ez az öböl egészen lefűződött. Az így keletkezett beltónak pannóniai kori üledékei s a fölöttük lerakódott levantei üledékek arra vallanak, hogy a vízfelület hazánk területének fokozatos kiemelkedésével kapcsolatban visszahúzódott délkeleti irányban. A levantei idő második felében már az egész terület száraz volt. Az Alföldre ömlő folyók hordaléka feltöltötte a térszint. Süllyedések azonban még ekkor is történtek. Néhai Lóczy Lajos Vízügyi Közlemények.