Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

1. szám - III. Babos Zoltán-Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. (Első rész)

34 BABOS Z.—

MAYER L. mai állapot végleges kialakulása számára. Az egymást ellensúlyozó erők különös játékaként

1 a fantasztikus hordalékmennyiség által feltöltött mélyföld legmélyebb része a déli szöglet lett. Ennek következtében alakulhatott ki gyönyörű vízrajzi egységünk legjellegzetesebb vonása, mely szerint pár kisebb jelentőségű folyóinktól eltekintve hazánk minden vize egy közös pont, a Vaskapu felé sodródik. A tenger uralma felett győztes feltöltődés folyamata ma is tart, hiszen egyedül a Duna évente több mint nyolcvan millió tonna hordalékot szállít a Fekete-tengerbe. 3. ábra. A Duna vízgyűjtőterülete a harmadkor végén. 3. Fővízválasztó a pliocén idején. 2. A mai fővízválasztó, illetve a másodrendű vízválasztó a Vaskaputól 'jobbra és balra. 3. Mai folyók új medrei. A régebbi szakaszokat az egészen kihúzott vonalak ábrázolják. (Prinz Gyula : Magyar Földrajz. 190. old. Magyar föld, magyar faj. I. kötet.) Vízrajzi egységünk főere a Duna, valamikor Bruck körül lépett hazánk területére, de a harmadkor végére már kivájta a dévényi sziklakaput, amelyen át vizét a Kis-Alföld, akkor még tavat alkotó, medencéjébe öntötte. Délen sem követte a Duna mindenütt a mai folyását. Egykor a Telecskai dombok alatt húzódott a medre, melyre utóbb már csak az időközben lecsapolt mocsarak hosszú sorozata emlékeztetett. A beltengerek lassú eltűnése után a kialakuló folyók nagyrészt tektonikus törési vonalak mentén vájták ki medrüket. Ilyen eredetre mutat a Dunán kívül a Vág, Nyitra, Garam, Dráva, Száva, Tisza, Szamos, Ondava, Tapoly, Hernád, Körösök, Maros, Temes és Bega, továbbá pedig a Kükiillő és az Olt folyása is. Az új földrajzi egység alkotó elemeiből bennünket tárgyunknál fogva csak a mélyföldek és a dombvidékek völgyei érdekelnek. A nagy magyar síkság ősi állapotában a szikes, futóhomokos területek, mocsarak, óriási lápok és mocsári erdőrengetegek tarka egyvelege volt, amelyből északkeleten csak a nyírségi dombok, 1 Az itt röviden érintett 160 millió éves időszak alatt az emelkedés összértéke 2000, a süllyedésé 6000 m-re becsülhető !