Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

2. szám - I. Becker Ádám: A keleti trianoni határ vízügyi viszonyai

168 BECKER ÁDÁM A hármas műszaki bizottság utolsó ülését 1938 június hó 10-én tartotta meg Beregszászon. Akkor már folyamatban volt az a nagy történelmi átalakulás, amely végeredményében ezt a bizottságot feleslegessé tette. A helyzet válságos volt, de a szükséges helyszíni szemle akadálytalanul megtörtént és a tárgyalást semmi sem zavarta meg. A helyszíni szemle után a bizottság megállapodott abban, hogy a tervezett tiszabalparti töltés tervét úgy módosítja, hogy a Királyháza és Tekeháza közötti vasúti híd ártéri nyílása ne a hullámtérbe, hanem az ártérbe essék. Ezzel lehetővé válik az előző ülésen sürgősnek jelzett töltésszakasz haladéktalan megépítése, mert így nem lesz szükséges az állami közúton a vasútéhoz hasonló 100 m-es ártéri hídnyílás létesítése. Megállapította a bizottság, hogy a Batár-csatorna teljesen készen van és folyamatban van az öreg Batár és új Batár-csatorna szétválási pontján az osztómű építése. Ezen mű zsilipkezelési szabályzata a legközelebbi ülésen bemutatandó lett volna. A hármasbizottság tudomásul vette, hogy a Tur balparti töltését román területen a magyar-román bizottság 1937 szeptember 28-án megvizsgálta és a munkát megfelelően végrehajtva készen találta. A bizottság román tagja bemutatta a töltés tervét és fényképeit. Ide mellékelem a 15. számú fényképet, amely jól mutatja a régi és új töltés közötti különbséget. A Nagyéger árvízének levezetésére vonatkozó tanulmányi adatokat a román bizottsági tag azzal terjesztette elő, hogy azt a Nagyváradon 1937. szeptember 29-én fölvett kettős bizottsági jegyzőkönyv részletesen tárgyalta. A kettős bizottság megállapítása szerint a kérdés román területen nem oldható meg. Végül megállapította a hármas bizottság, hogy a Palád-patak balparti töltése elkészült. Az elmondottak bizonyítják, hogy a hármas műszaki bizottság a reábízott feladatot elvégezte, mert irányítása mellett a társulatok a közös érdekű munkálatok túlnyomó részét befejezték, a még szükséges művek pedig, és azoknak időbeli építési sorrendje az utolsó jegyzőkönyvben meg vannak állapítva. Eszerint a most már magyar Tisza—Batár-érdekeltségnek a következő munkálatokat kell még az alábbi sorrendben végrehajtania : 1. A Tisza balparti védtöltését a veréczei hídfőtől Tekeházáig. 2. A Tisza balparti töltését a Batár torkolatától a Batár torkolati zsilipjével. 3. A Batár gyulai osztóművét. 4. A Paládot a Batárral összekötő csatornát az osztóművel. Ezekkel a munkálatokkal egyidejűleg létre kell hozni a Tisza jobbparti védőtöltésének létesítésére a Tiszaújlak—Nagyszőllős közötti érdekeltséget. 5. Ennek megtörténte után meg kell építeni a jobbparti töltéssel egyidejűleg a Tisza balparti töltését Péterfalva és Tekeháza között. A magyar-román határ a Tisza—Szamosközi ármentesítö társulat területén Ruszinszkó hazatérése következtében nagymértékben megnövekedett. Ezen az oldalon a legfontosabb mű : a Tur kétoldali töltése készen van. Le van tárgyalva a Nagyéger ügye is. A magyar társulat feladata most már a Nagyéger árvizeinek kártételnélküli levezetése. Erre kétféle lehetőség van : Vagy végre kell hajtani azt az eredeti tervet, amely szerint a Nagyéger árvizei egy