Vízügyi Közlemények, 1939 (21. évfolyam)

1. szám - V. Bogárdi János: Hordalékmérési kísérletek a Felső-Dunán

HORDALÉKMÉRÉSI KÍSÉRLETEK A FELSŐ-DUNÁN. írta : BOGÁRDI JÁNOS. A vízfolyások szabályozásánál a hidraulikai tulajdonságokon kívül a hordalékviszonyok is fontosak, ezeknek ismerete a folyószabályozás, valamint a legtöbb vízhasználat (öntözőcsatornák, vízkivételi duzzasztók stb.) szempontjából elengedhetetlen. Természetes állapotban levő folyón az árvédelem és a partok biztosítása után a folyómeder szabályozása következik, s különösképen hajózható folyókon kisvízi szabályozásnál a hordalékmozgás nagyjelentőségű. Az állandó meder és vele kapcsolatban a kellő hajózó vízmélység, az átmenetek, a gázlók fokozatos kiképződése, a mellékfolyások elzárása stb. mind oly feladat, melynek megoldása a szabályozás keretén belül hordalékmozgási probléma is. A folyószabályozás általában a folyók helyes egyensúlyi állapotának elérésére és ennek fenntartására törekszik. Ez az egyensúlyi állapot elsősorban a folyó által szállított hordalékmennyiség szempontjából szükséges és abban áll, hogy a folyó felülről érkező hordalékát teljes egészében feldolgozza, illetve tovaszállítsa. Ha ez az egyensúly bármi okból megbomlik, zátonyok, vagy kimosások keletkeznek, s ennek következtében a meder állandó jellege megszűnik, az átmenetekben a gázlók elfajulnak, nincs meg a kellő hajózó vízmélység és szélesség, a hajózás tehát nehézségekkel küzd ; egyes helyeken pedig feltöltődés következhet be, aminek folytán vízszín és talajvízszín emelkedés állhat elő, ami mezőgazdasági károkat is okozhat. A hordalék a folyó által szállított ásványi és szerves anyag. Hordalékát a folyó háromféleképen szállíthatja : 1. a fenéken görgetve, 2. lebegtetve és 3. lüktetésszerűen hol lebegtetve, hol görgetve. Az utóbbi gyakorlatilag a görgetett mozgáshoz sorozható. A görgetett vagy fenékhordalék a mederfenékkel van érintkezésben, míg a lebegtetett hordalékot a mozgó víz felemeli s a magasabb rétegekben lebegtetve szállítja. A görgetett hordalékszemek a forrásvidékről kiindulva fokozatosan veszítenek térfogatukból, illetve súlyukból, szétesés és kopás útján elaprózódnak. A görgetett és lebegtetett hordalékmozgás egyidőben fellépő jelenség, bár a lebegtetett hordalékmozgás egyedül is előfordulhat. A görgetett hordalékmozgás a felső nagyesésű folyószakaszra, a lebegtetett hordalékmozgás az alsó torkolati szakaszra jellemző. Mindezek szerint a görgetett és lebegtetett hordalék aránya még ugyanazon a folyón is szakaszonként változik. A kolloidális finomságú, sőt az apróbb homokszemeket is a folyó lebegtetve szállítja. A lebegtetve szállított hordalékmennyiségre törvényszerűséget megállapítani nehéz lenne, habár a telítettség foka, a lebegtetett hordalék szemnagysága és a vízsebesség között nyilván van törvényszerűség. A lebegtetve szállított hordalékmennyiség mérése egyszerű és végrehajtására számos jól bevált módszer van. 8*